Közvitára bocsátották a MOGYE-ről szóló kormányhatározat tervezetét

Az oktatási minisztérium honlapján közvitára bocsátották annak a kormányhatározatnak a szövegét, amellyel a kabinet egy új, magyar és angol tannyelvű kart hoz létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A kabinet csupán első olvasatban tárgyalta tegnap délelőtti ülésén a MOGYE magyar karának létrehozásáról rendelkező kormányhatározatot, mely tulajdonképpen a romániai egyetemek ideiglenesen vagy véglegesen akkreditált szakjait és a beiskolázási számait felsoroló 2011/966-os kormányhatározatot módosítja. A határozat mellékletét képező táblázat a MOGYE karainak és képzéseinek a leírását tartalmazza.

A táblázat az egyetem három meglévő karán kívül negyedikként felsorakoztatja az orvosi és gyógyszerészeti kart is. A karok keretében ötféle képzést rögzít elsősorban magyar, de emellett angol és román nyelven is. A magyar nyelvű nővérképzésre 50 helyet szab meg, a magyar nyelvű orvosképzésre 200-at, az angol nyelvű orvosképzésre 50-et, a magyar nyelvű gyógyszerészképzésre 75-öt, a bábaképzésre pedig 25 helyet ír elő, megjegyezve, hogy e helyek felét a román és másik felét a magyar nyelvű bábaképzés számára tartják fenn. E negyedik kar szakjai közül a nővérképző, a gyógyszerészeti és a bábaképző szak kap ideiglenes akkreditációt. Az általános orvosi szakot mind a magyar, mind az angol képzési nyelven végleges akkreditációval rendelkezőnek tekinti a kabinet.

A kormányhatározat indoklásában az áll, hogy a kormány a jogszabállyal fejleszteni szeretné az egyetemek multikulturális és többnyelvű jellegét, hogy ezzel az országos oktatási rendszert jobban megfeleltesse az európai rendszernek. A tervezet indoklása azt is tartalmazza, hogy a jogszabály közzétételével a MOGYE-n el kell indítani az új karon belüli választások eljárását, hogy az a legjobb körülmények között működhessen a következő, 2012/13-as tanévben. A kormányhatározat-tervezetet tíz napra bocsátották közvitára. A kabinet ezt követően szövegezi meg a végleges határozatot.

„A törvény szerint a döntéshozó, aki ezúttal a kormány, figyelembe veheti a közvitán felmerülő utólagos javaslatokat, illetve eltekinthet tőlük” – mondta el lapunknak Márton Árpád, az RMDSZ jogász-politikusa. Kérdésünkre, hogy mekkora esélyt lát arra, hogy az elkövetkezendő tíz nap magyarellenes közhangulata ne csorbítsa a tervezetet, a honatya diplomatikusan fogalmazott: „Én túl sokat láttam az elmúlt huszonkét év alatt, hogy jóslatokba bocsátkoznék, és egy ilyen kérdésre egyértelmű választ adjak”. Márton viszont hozzátette: azt azonban nagyon jól tudja, mit tesz majd az RMDSZ, ha a koalíciós partnere tíz nap múlva visszatáncol.

Kelemen: feszültségkeltésre
használják a MOGYE ügyét

A határozat megszületése után az RMDSZ vezetői úgy döntöttek, félnapos bojkott után ismét részt vesznek a parlament ülésein. Azokra a vádakra válaszolva, melyek szerint a szövetség valósággal kizsarolta koalíciós partneréből a kormányhatározatot, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy RMDSZ nem tett egyebet, mint élt a lehetséges demokratikus és politikai eszközök felhasználási lehetőségével. „Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetőségének köszönhető, hiszen ők voltak azok, akik nem voltak hajlandók a törvényt alkalmazni. Hangsúlyozom, hogy a magyar kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és visszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A felelőtlen politikai nyilatkozatok fölösleges etnikai feszültséget keltenek elsősorban Marosvásárhelyen, de az egész országban is. Éppen ezért felhívást intézek a politikai osztályhoz, ne uszításra, feszültségkeltésre használják a magyar nyelvű oktatás ügyét” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Márton Árpád Kovászna megyei képviselő tegnap napirend előtti felszólásában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek a MOGYE-val kapcsolatos nacionalista nyilatkozataira reflektált. Elmondta, hiába küld bennünket Magyarországra tanulni Călin Popescu-Tăriceanu liberális képviselő, hiszen már megtette azt Gheorghe Funar és Vadim Tudor is. „Mi az ország több mint 6 százalékát tesszük ki, tehát a nemzeti összterméknek is hasonló részét állítjuk elő, többet, mint amennyit az oktatás egészére tudott biztosítani bármely eddigi kormány, tehát jogunk van ott tanulni, ahol élünk, és ahol adófizető polgárok vagyunk” – hangoztatta a képviselő.

Bokor Tibor szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja úgy véli, a magyar kar létrehozása kapcsán kirobbant nyilatkozatháború nem más, mint  mesterségesen gerjesztett politikai vita. „Szó sincs szegregációról: az új oktatási törvény kötelezi a többnyelvű, úgynevezett multikulturális egyetemeket arra, hogy a kisebbségi oktatási vonalak számára önálló karokat hozzanak létre, megengedi tehát, hogy önállóan szerveződjenek, vezetőket válasszanak maguknak” – mutatott rá a szenátor. Bokor emlékeztetett: a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen ezt már belefoglalták az egyetemi chartába, mi több, a BBTE-n német tannyelvű kar is létrejött. „Különös, hogy erről senki nem beszélt korábban” – jegyezte meg Bokor Tibor, aki szerint nem kérdés, hogy a MOGYE-n létrehozandó magyar kar megfelel majd az akkreditálási követelményeknek.

Szabó Béla: minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle

Kérdésünkre, hogy a kormányhatározat jelenlegi változata mekkora előrelépésnek tekinthető a magyar oktatók számára, Szabó Béla egyetemi professzor a Krónikának úgy vélekedett: minden egyes törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. „Erre már van egy szomorú precedens, maga az új oktatási törvény. Ezúttal viszont már kissé meredek lenne, ha a MOGYE vezetősége ismét elutasítóan viszonyulna a rendelkezéshez” – fejtette ki az általános orvosi kar múlt hétfőn lemondatott helyettes dékánja.

Szabó Béla szerint annak ellenére, hogy a volt rektor, Constantin Copotoiu tudatában van annak, hogy az oktatási tárca megvonhatja az intézmény finanszírozását, a román kollégák közül egyesek már is azt hangoztatják, hogy a kormányhatározat semmit nem módosít a MOGYE struktúráin. A magyar oktatók szószólója viszont egyértelműnek látja: újra kell szövegezni az egyetemi chartát, és meg kell ismételni az év elején törvénytelenül szervezett választásokat. Az új karon pedig meg kell alakítani a kari tanácsot.

Szabó Béla elmondta továbbá, hogy a kormányülésen született megoldásban ő lehetőséget lát arra, hogy  egyáltalán fennmaradjon és fejlődni is tudjon a magyar oktatás a vásárhelyi orvosin. „A magyar kar is külön adminisztratív egységet jelent, automatikusan olyan struktúrát hoz létre, amelyben mindig tudjuk, hol állunk” – fejtette ki Szabó Béla, rámutatva, az önálló karnak külön dékánja, dékánhelyettese van, és főtanszékek alkotják.

Bár gazdasági önállóságot nem jelent a kar, talán jobban nyomon követhető lesz a pénzmozgás – reméli Szabó –, nem titok ugyanis, hogy a román állam évek óta másfélszeres szorzóval finanszírozza a nemzetiségi oktatást, vagyis ha egy románul tanuló diák után 1 lejt ad az egyetemnek az állam, akkor a magyarul tanuló után 1,5 lejt.

Szabó Béla hozzátette: bár a román vezetőség folyamatosan tagadja, azért „fű alatt folyamatosan fogy a magyar tanári kar”. Míg a forradalom után a tanárok 45 százaléka magyar anyanyelvű volt, mára csak 27 százaléka magyar – jegyezte meg az oktató.

Nem csendesek a „nemzetvédők”

Annak ellenére, hogy a számadatokból világosan kiderül, az új kar létesítésével a román diákok érdekei nem csorbulnak, a magyar struktúrák kiépítését ellenző fél álláspontja nem változott. Constantin Copotoiu leköszönt rektor továbbra is úgy érzi, a román politikusok „eladták” a MOGYE-t, amiért az intézmény vezetősége perindítást fontolgat. „Nem lett volna szabad politikai alku tárgyává minősíteni a marosvásárhelyi egyetemet” – állapította meg a MOGYE élén két mandátumot kitöltő Copotoiu. Árulást kiált Dan Zolog, a román diákok vezére is, akit a hétfő délutáni utcai megmozdulások után Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfő próbált jobb belátásra bírni.

A miniszterelnök hiába magyarázta el egy telefonbeszélgetés keretében, hogy a magyar vonal létesítéséből a román félnek nincs semmi veszítenivalója, Zolog a tegnap arról panaszkodott a sajtónak, hogy a kormány sárba tiporta az egyetem hírnevét. A diákliga elnöke szerint a kormányhatározat akár az egyetem visszaminősítéséhez is vezethet. A beszélgetésről szóló hírt Ungureanu is megerősítette, mondván, hogy a diákvezérnek világosan elmagyarázta: a kormányhatározat megszövegezői arra törekedtek, hogy az egyetem egyetlen hallgatójának se legyen vesztenivalója, és az oktatás végén érvényes oklevéllel távozzanak. A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy örülne, ha német nyelvű képzés is indulna a marosvásárhelyi egyetemen.

Közben hallatta szavát Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is, aki három évtizeddel ezelőtt a MOGYE-n szerzett orvosi diplomát. A B1 Tv-nek nyilatkozva még jogosnak nevezte a magyar tanárok és diákok követeléseit, a Tîrgumureşeanul.ro portálon viszont az RMDSZ-t ostorozta a PDL sarokba szorításáért. A nagyobbik kormánypárt országos alelnöke úgy véli, a magyar politikai képviselet ezúttal is saját érdekeit helyezte az ország érdekei elé. A tegnap délután Florea közleményt bocsátott ki, melyben elítéli a bukaresti tévéadók Marosvásárhelyen folyó szenzációhajhászását. A polgármester szerint a fővárosi média hisztérikus, manipuláló és olcsó cirkuszi mutatványokra hajlamos.

„Felkérem azokat a tévéstábokat, melyek számára a szakmaiságot a tömegfertőzés és népbutítás jelenti, hogy szedjék a sátorfájukat és hagyják el a várost. Marosvásárhely lakói képesek maguk is rendezni gondjaikat és megállapítani prioritásaikat” – áll többek között Dorin Florea lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Emil Boc volt miniszterelnök, a PDL elnöke hétfőn este a B1 televíziónak úgy nyilatkozott, a demokrata-liberálisok is a tavaly elfogadott új oktatási törvény betartását kérik, azonban soha nem fognak egyetérteni egy önálló magyar állami egyetem létrehozásával. „Ez azt jelentené, hogy támogatjuk az etnikai alapú szeparatizmust. Az RMDSZ-szel közösen a MOGYE-ügynél sokkal nehezebb döntéseket is meg tudtunk hozni korábban, és bízom benne, hogy ezúttal sem lesz másképp” – mondta a politikus. Boc ugyanakkor felelőtlen döntésnek, súlyos tévedésnek nevezte, hogy az RMDSZ honatyái bojkottálni akarták a parlamenti szavazásokat, míg a MOGYE-ügy nem tisztázódik.