Fotó: Román védelmi minisztérium
A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Bulgária és Románia. Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború nyomán a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták.
2024. január 11., 16:152024. január 11., 16:15
2024. január 11., 16:192024. január 11., 16:19
Yasar Güler török, Angel Tîlvăr román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmi miniszterhelyettes Isztambulban írta alá a megegyezést. A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál és egyetlen ország ellen sem irányul”, hozzátéve: a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.
A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában. Güler aláhúzta, elképzelhető, hogy a munkacsoport a háború végeztével más, a Fekete-tengerrel határos országokban is vállalja az aknamentesítést.
A török tárcavezető hozzátette, hogy bár Ankara minden NATO-tagország segítségét örömmel veszi, a kezdeményezéshez csak a három aláíró ország hajói csatlakozhatnak. Felhívta egyúttal a figyelmet az 1936-os Montreux-i Egyezményre, amely kizárólagos jogot biztosít Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzésre. Ennek értelmében Ankara háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően már több kereskedelmi hajó futott aknára a térségben, legutóbb december végén egy, a dunai Izmail kikötőjébe tartó teherszállító hajó. Törökország – mely mind Ukrajnával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol – emellett együttműködik az ENSZ-szel, Kijevvel és Moszkvával annak érdekében, hogy felújítsák a világszervezet és Törökország közvetítésével 2022-ben született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.
Robbanás történt szerdán reggel egy teherhajón a román felségvizeken, Sulina kikötőjének közelében. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem kizárt, hogy tengeri akna okozta a detonációt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!