
A kormány közkegyelemre és a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslata nyomán gyakorlatilag kivonhatják a bűncselekmények köréből az összeférhetetlenséget, egyben megkegyelmeznének a gondatlanságból elkövetett emberölés vagy testi sértés miatt elítélt személyeknek – áll a legfőbb ügyészség közleményében, amelyet a tervezetek áttekintését követően adott ki.
2017. január 19., 17:022017. január 19., 17:02
2017. január 19., 19:032017. január 19., 19:03
A hivatali visszaélés kapcsán megjegyzik: a tervezetben csak jogosulatlan haszonszerzés esetén minősülne bűncselekménynek, ugyanakkor amennyiben a pénz vagy javak átadása szerződés alapján történik, már nem minősül jogtalannak – vagyis ha egy honatya saját családtagját alkalmazza irodájában, vagy egy polgármester a fia cégével köt hóeltakarítási szerződést, és ezt formális szerződésben rögzítik is, akkor nem vonhatók felelősségre.
A legfőbb ügyészség szerint azáltal, hogy a hivatali visszaélés csak abban az esetben válna bűncselekménnyé, ha a kár elérné az önkényesen megállapított 200 000 lejes összeget, számos törvénysértés elkövetőjét kímélné meg a jogi következményektől. Az a kitétel pedig, amely szerint csak a sértett fél tehet panaszt, nevetségességbe taszítaná az igazságszolgáltatási folyamatot, mivel az elkövető gyakran a sértett fél törvényes képviselője.
A részleges közkegyelem esetében megszabott ötéves szabadságvesztést túl magasnak tartják, mivel az új Btk. számos, súlyos bűncselekmény esetében csökkentette a büntetés mértékét, így a gondatlanságból elkövetett emberölés vagy testi sértés elkövetői is szabadulhatnának, de az adócsalók is. Az ügyészség megállapítja, hogy indokolatlan a kormány sietsége a tervezetek elfogadására, főleg hogy előzetesen nem kérték ki az érintett igazságügyi szervek álláspontját.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész csütörtökön kifejtette: aggasztó a helyzet, mivel az EU-csatlakozás óta a jogállamiság megerősítése a cél azáltal, hogy korrekt magatartásra ösztönzik a polgárokat, most azonban „előáll valaki, és váratlanul irányváltásra akar kényszeríteni\". Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is ellenzi a tervezetet. „A mi állásfoglalásunk egyértelmű: nem közkegyelemre, hanem a bűnözés, a korrupció, az összeférhetetlenség ellen harcoló intézmények megerősítésére van szükség\" – szögezte le. Rámutatott: a módosítások valójában 25–30, összeférhetetlenség miatt bíróság elé állított honatyának és több, hasonló gondokkal szembesülő helyi választottnak kedveznének.
Amerikai nagykövet: egyetlen, a jogállamiságot értő intézkedés sem elfogadható
Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a News.ro-nak nyilatkozva úgy vélte: minden, a jogállamiság megszilárdításával ellentétes módosítás károsan érinti a polgárokat, függetlenül attól, milyenek a politikai preferenciáik. Megjegyezte: egyetlen, a jogállamiságot értő intézkedést sem tartanak elfogadhatónak, ezért elvárják, hogy az összes állami intézmény fokozza a korrupció elleni küzdelmet. Kifejtette, a nagykövetség kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy a módosítások, amelyek az üzleti szférára is kihatással lehetnek, alapos és kimerítő egyeztetéseken menjenek át, amelyen minden érdekelt fél részt vehet.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is súlyos bírálatokat fogalmaz meg. Indokolatlan a törvényi szabályozás sürgősségi eljárással, tárgyilagos elemzés hiányában történő módosítása – állapította meg a DNA.
Újabb tüntetéseket szerveznek
Szerdán este országszerte több helyszínen is tüntettek a kormány azon terve ellen, hogy részleges közkegyelemben részesítsen több elítéltet, illetve úgy módosítsa a büntető törvénykönyvet, hogy enyhíti a hivatali visszaélés büntetését. Bukaresten kívül Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron, Jászvásáron és Craiován is több száz tüntető vonult utcára, több helyütt a jobboldali ellenzéki pártok helyi képviselőinek részvételével. Aradon, Brassóban, Jászvásáron, Konstancán és Tulceán csütörtökön estére is tüntetést hirdettek, ugyanakkor vasárnap délután 5 órától Bukarestben, Gyulafehérváron, Suceaván, Nagybányán, Piteşti-en, Piatra Neamţon, Szatmárnémetiben és Brassóban is tüntetnek a módosítások ellen.
Közismert figurák úszhatják meg
Amennyiben hatályba lépnének a kormány által kezdeményezett módosítások, számos ismert üzletember- vagy politikusbűnöző kerülne szabadlábra. A tíz év szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu büntetése például megfeleződne, mivel elmúlt 60 éves. Az öt évnek előrehaladott kora miatt csak egyharmadát kellene letöltenie, és mivel már 29 hónapja börtönben van, azonnal szabadulna. Nicuşor Constantinescu, a Konstanca megyei közgyűlés volt PSD-s elnöke, akit több ügyben is vizsgál a DNA, és aki ellen már ítélet is született, büntetése megfelezése mellett számos bizonyíték kizárását is kérheti, mivel nem a sértett fél tett ellene feljelentést.
Elena Udrea volt idegenforgalmi miniszter a Bute-gála ügyétől szabadulna meg, mivel szintén nem a sértett fél tett ellene feljelentést. Alina Bica volt DIICOT-főügyész is fellélegezhetne, mivel semmissé válnának az ellene a gyanús visszaszolgáltatási ügyekben tett feljelentések. De megúszná Gabriel Oprea volt belügyminiszter is, aki a hivatalos rendőri kíséret jogtalan igénybe vételével 200 000 lejnél kisebb kárt okozott, így tette nem minősül hivatali visszaélésnek, és, ami az egyik legfontosabb: Liviu Dragnea, a PSD elnöke is, aki ellen hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt zajlik bűnvádi eljárás, de az okozott kár itt is kisebb 200 000 eurónál.
Florin Iordache igazságügy-miniszter csütörtökön tagadta, hogy a módosítások egyetlen személyt szolgálnának, szerinte ezek „egy régi problémát”, a börtönök túlzsúfoltságát hivatottak orvosolni.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
szóljon hozzá!