Korrupciós ügye miatt elkerülte a három napig Bukarestben tárgyaló német parlamenti küldöttség a vád alá helyezett Victor Ponta román miniszterelnököt – közölte az Agerpres hírügynökség pénteken Günther Kirchabumot, a delegáció vezetőjét idézve.
2015. október 31., 10:372015. október 31., 10:37
A Bundestag európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke és további három tagja a kétoldalú kapcsolatokról, Románia schengeni csatlakozásáról és a migrációs válságról tárgyalt több román intézmény vezetőjével, köztük Klaus Johannis román államfővel is, de nem kért találkozót az okirathamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával bíróság elé állított Pontától.
Kirchbaum úgy nyilatkozott: a román kormányfőnek „egyelőre más intézményekkel van megbeszélnivalója”. Megjegyezte: Christian Wulff volt német szövetségi elnök nem várta meg a vádemelést, hanem azonnal lemondott, amint meggyanúsították.
„Ez politikai kultúra kérdése. Mi szeretnénk elkerülni az adott tisztségbe vetett közbizalom tönkretételét\" – mondta a német politikus. Hozzátette: Pontát ártatlannak tekinti, amíg be nem bizonyosodik ennek ellenkezője, de szerinte le kellett volna mondania és utána kellett volna tisztáznia magát a bíróságon.
Országa bukaresti nagykövetségén tartott sajtóértekezletén a német politikus a román parlamentet is bírálta, amiért – meggyanúsított tagjait a mentelmi jog mögé bújtatva – sok esetben akadályozta az igazságszolgáltatást.
„A mentelmi jog nem egyik vagy másik törvényhozó kiváltsága, hanem a parlamentnek, mint intézménynek a szabadságát védi: ezt kellene az illetőknek alaposabban átgondolniuk” – mondta Kirchbaum. Szerinte Románia schengeni csatlakozását is a korrupció hátráltatja. Bár elismerte, hogy az ország teljesíti a technikai feltételeket, úgy vélte, a kifogástalan műszaki felszereltség önmagában nem elegendő, ha fennáll a veszélye, hogy egy határőr némi ellenszolgáltatás fejében „mégis beengedi például a migránsokkal teli buszt”.
Romániának és Bulgáriának 2011 tavaszán kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Ezt kezdetben Németország és Franciaország, majd Finnország és Hollandia vétózta meg a két országban tapasztalható korrupcióra hivatkozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!