Koalíció: kimarad az RMDSZ?

Hivatalos közlések szerint Victor Ponta kormányfő programja miatt kellett halasztani, ugyanakkor bukaresti sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy egyes ellenzéki képviselők, a főleg Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) honatyáinak meggyőzése révén a Szociáldemokrata Uniónak (USD) az RMDSZ nélkül is meglesz a parlamenti többsége.

Így lehet, hogy az RMDSZ csak kívülről támogatja a kormányt, ha egyáltalán, PSD-s források szerint ugyanis a szociáldemokratáknak nemigen akaródzik elfogadni az RMDSZ néhány, a kisebbségi jogok bővítésére vonatkozó feltételét.

A tárgyalásokra szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Marosvásárhelyre összehívott közgyűlése adott felhatalmazást az RMDSZ vezetőinek. Traian Băsescu államfő ugyanakkor vasárnap jelezte: a kormányprogram és a kormánystruktúra módosulása esetén a kormányfőt újra föl kell kérni kormányalakításra, ami az államfő hatásköre, márpedig ő még egyszer nem hajlandó Pontát kormányalakítással megbízni.

Az elnök szerint a kormányprogram jelentősen módosul, hiszen az RMDSZ – szerinte túlzó követelésekkel előállva – a kisebbségi törvény elfogadását és az anyanyelv használatát is bele akarja foglalni az egészségügyben és más állami intézményekben. Băsescu úgy véli, a módosítások miatt a miniszterelnöknek újabb megbízatásért kell hozzá fordulnia, hiszen új szövetségest emel a kormányba. Hozzátette: nem engedi, hogy „titkos paktumok alapján\" kormányozzanak.

„Ha a miniszterelnök nem kér államfői felhatalmazást az új kormány megalakítására, alkotmánybíróságon támadom meg az új kormányról szóló parlamenti bizalmi szavazás eredményét\"- szögezte le az államfő. Azt is kijelentette, hogy Victor Pontát nem hajlandó még egyszer kormányfőnek jelölni, mivel korruptnak tartja.

Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor felelőtlennek minősítette az elnök kijelentéseit, és közölte: a kormányprogram nem változik, és az ő kormányfői mandátuma sem szűnt meg, így az alkotmány 85. cikkelye alapján a kormány módosulásáról csupán a parlamentnek kell szavaznia.

Victor Ponta miniszterelnök hétfő délután fél négykor kívánja aláírni az RMDSZ-szel a koalíciós megállapodást, amelynek nyomán a szövetség belép a kormányba. Ezt maga Ponta jelentette be csütörtökön késő este, megjegyezve: három órakor a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójával írja alá a kormány támogatásáról szóló megállapodást, fél óra múlva az RMDSZ-szel, majd öt órakor ismerteti a kormány névsorát.

Az RMDSZ szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi közgyűlésén vitatta meg az opciókat. Az SZKT ülésén lefolytatott vitában nem akadt olyan felszólaló, aki ellenezte volna a tárgyalások megkezdését, vagy a kormányra lépést.

Semjén: az erdélyiek döntése a szerepvállalás
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerint az RMDSZ várható kormányzati szerepvállalása az erdélyi magyarság és az RMDSZ döntése, amelybe a magyar kormány természetesen nem szól bele. Semjén Zsolt az MTI kérdésére vasárnap elmondta: egy politikai párttól általában elvárható, hogy figyelembe vegye kötődését a nemzetközi pártcsaládhoz, de az RMDSZ kisebbségi érdekvédelmi szervezet is. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért legitim az RMDSZ törekvése, hogy szeretne kormányon lenni, hogy védelmet és forrásokat biztosítson az ottani magyarságnak.

Érvek a kormányszerep mellett

Az SZKT-n egyábként az RMDSZ kormányra lépése melletti érvek voltak túlsúlyban abban a beszámolóban, amelyet Kelemen Hunor, a szövetség elnöke tartott.

Megemlítette, a tárgyalásoknak akár az is az eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, de az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást.

Kelemen Hunor megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak\" vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, de azt is elmondta, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást.

Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk” – magyarázta az elnök.

Kelemen Hunor a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, amikor elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékelésében nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27-28. oldalt is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik. „Ez jelzés kell, hogy legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincsen teljes mértékben rendezve” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Hozzátette, bízik benne, hogy nem földrajz leckével kell kezdeniük a tárgyalásokat. \"Remélem, nem kell megvitatnunk, hogy létezik-e Székelyföld, ha az már az amerikai külügyminisztériumból is látszik\" - fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette, elsősorban olyan kérdésekről akarnak tárgyalni, amelyek az erdélyi magyarság biztonságérzetét növelik, de a tárgyalási csomag részét képezik a gazdasági-szociális kérdések, és az infrastruktúrafejlesztés kérdései is.

Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy nem látja a lehetőségét a jelenlegi román alkotmány módosításának és a régiók kialakításának. Arra hivatkozott, hogy az alkotmánymódosító tervezetnek a magyar szempontból fontos kitételeit \"hatásköreit túllépve\" nyilvánította alkotmányelleneseknek az alkotmánybíróság.

A mérleg nyelve

Kelemen a kormányra lépés kapcsán még csütörtökön este kifejtette: azt követően, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépett a kormányzó Szociálliberális Unióból (USL), és az megszűnt, az RMDSZ vált a mérleg nyelvévé a parlamentben.

A HotNews hírportál szerint az RMDSZ azt szabta feltételül a kormánynak, hogy szüntessék be a pereket azon székelyföldi polgármesterek ellen, akik kitűzték a középületekre a székely zászlót, a kormány dolgozzon ki egy jogszabályt, amely lehetővé teszi a kisebbségek nemzeti jelképeinek használatát, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen hozzák létre a magyar karokat.

Mint arról beszámoltunk, sajtóértesülések szerint a miniszterelnök egy kormányfő-helyettesi tisztséget adna az RMDSZ-nek, valamint a művelődési és a távközlési tárcát. Ez utóbbi helyett azonban az RMDSZ szívesebben irányítaná az egészségügyi vagy a környezetvédelmi minisztériumot.
Borbély még pénteken elmondta: egyezményt írnak alá a PSD-vel a kormányra lépésről.

A kisebbségpolitika terén az RMDSZ leendő koalíciós partnerei támogatására számít anyanyelv-használati törvénytervezeteinek elfogadtatásához, amelyek az egészségügyben, igazságszolgáltatásban, az ombudsmani hivatal és diszkriminációellenes tanács működésében pótolnák a joghézagokat.

Felmerült a helyi és megyei jelképek, illetve a nemzeti szimbólumok használatának szabályozása, és „ha nem is kerül bele az egyezménybe\", egyeztetnek arról, hogyan alakul meg a magyar tagozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – mutatott rá az RMDSZ politikusa.