Kelemen Hunor művelődési miniszter a tegnapi koalíciós tanácskozás után közölte: a kormány felkéri az alkotmánybíróságot, állapítsa meg, hogy alkotmányjogi konfliktus feszül a parlament és kormány között, amely csak azzal oldható fel, ha folytatódik a felelősségvállalási procedúra. „A parlament elfogadta a felelősségvállalás beindítását, majd a bizalmatlansági indítvány benyújtását is. Ennek megfelelően folytatni kell a felelősségvállalási procedúrát, ismertetni kell az indítvány szövegét, és szavazni is kell róla” – hangoztatta az RMDSZ-es politikus.
Ezzel egy időben Emil Boc kormányfő hivatalosan kérte az alkotmánybíróságot, hogy oldja fel a parlament és a kormány közötti alkotmányjogi konfliktust, amelyet a kabinet álláspontja szerint az eredményezett, hogy a törvényhozás nem engedélyezte a felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány ismertetését és vitáját.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozza, hogy az alkotmánybíróság döntése önmagában nem eredményezheti a felelősségvállalási folyamat leállását. A miniszterelnök emlékeztetett: a taláros testület döntése nem írta elő a kormány számára, hogy mondjon le a felelősségvállalásról. Mint ismeretes, a kormány október végén vállalt felelősséget a nemzeti kisebbségek számára számos előnyt kínáló oktatási törvényért a parlamentben.
Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata (PSD) elnöke az alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig alaptörvénybe ütközőnek találta a felelősségvállalást. A talárosok döntésének pénteken közzétett indoklását a hatalom és az ellenzék eltérően értelmezi; míg az ellenzéki pártok szerint a döntés egyértelműen megtorpedózta a felelősségvállalást, a kormánypártok szerint folytatható a procedúra.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára tegnap bejelentette, mivel az ellenzéki alakulat szerint az alkotmánybíróság világosan megállapította, hogy alkotmányellenes a felelősségvállalás az oktatási törvény kapcsán, a párt vezetősége felhatalmazta Mircea Geoană szenátusi elnököt, ne írja alá a törvényt, mielőtt azt elküldenék államfői kihirdetésre, ha a kormány átviszi a jogszabályt a parlamenten.
A kormány ugyanakkor nem éri be ennyivel: Gheorghe Flutur bejelentette, a Boc-kabinet felelősséget kíván vállalni az egységes bérezési törvényért is annak érdekében, hogy a parlament már decemberben napirendjére tűzhesse a jövő évi költségvetés vitáját.
Eközben az ellenzéki alakulatok között szintén jelentős politikai ellentétek feszülnek. A Crin Antonescu által összehívott pártközi konzultáció teljes kudarccal végződött, miután a tanácskozás végén a szociáldemokraták felszólították a liberális elnököt, hagyjon fel a PSD és annak elnöke, Victor Ponta folyamatos bírálatával. Noha az RMDSZ korábban jelezte részvételét, a szövetség végül távol maradt a találkozóról Antonescunak az anyanyelvi oktatás bővítését ellenző kijelentései miatt.
Mint ismeretes, a kormány október végén felelősséget vállalt az oktatási törvényért a parlamentben. Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata (PSD) elnöke az alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig alaptörvénybe ütközőnek találta a felelősségvállalást. Az alkotmánybírósági döntés pénteken közzétett indoklását a hatalom és az ellenzék eltérően értelmezi; míg az ellenzéki pártok szerint a döntés egyértelműen megtorpedózta a felelősségvállalást, a kormánypártok szerint folytatható a procedúra.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.