Ködösített átvilágítás

A javaslatot ªerban Nicolae szociáldemokrata szenátor terjesztette december utolsó napjaiban a képviselõház elé. A CNSAS mûködését szabályozó, 1999/187-es számú törvény módosítását célzó indítvány gyakorlatilag lenullázná az átvilágító testület jogszabályban leszögezett hatáskörét, vagyis a Szekuritáte és az azzal együttmûködõk politikai rendõrségi tevékenységének leleplezését. Nicolae szerint a tizenegy tagú tanács a jövõben nem dönthetne – a jelenlegi szavazásos módszer alapján – arról, hogy az átvilágított személy együttmûködött-e a kommunista titkosszolgálattal, és az átvilágítóbíráknak csupán arra lenne joguk, hogy közzétegyenek a CNSAS honlapján és a Hivatalos Közlönyben bizonyos szekusdossziékat. Ennek megfelelõen az átvilágító bizottság elveszítené eredeti, „erkölcsi bírósági\" szerepét, és csupán feldolgozná, adminisztrálná, egyes esetekben pedig nyilvánosságra hozná a Szekuritáté dossziéit.

Mircea Dinescu CNSAS-tag (képünkön) tegnap leszögezte: azonnal lemond tisztségérõl, ha a parlament elfogadja a PSD-s szenátor módosító javaslatát, amely szerinte tulajdonképpen a romániai politikusokat kívánja védelmezni a két választást is hozó 2008-ban. „Számos hiányossága és a mûködése körül dúló botrányok dacára a tanács több eredményt ért el, mint az igazságszolgáltatás 17 év alatt, amelynek egyetlen politikust sem sikerült hûvösre tennie\" – nyilatkozta a forradalmár költõ. Cazimir Ionescu és Corneliu Turianu arra figyelmeztet: a CNSAS verdiktjei jelenleg amúgy sem törvényerejûek, és a besúgói tevékenységgel vádolt személyek csak végleges bírósági ítélet esetén kötelesek megválni köztisztségüktõl, ha az összeférhetetlen a szekusmúlttal. Fennállása óta a testület több ezer román állampolgárt világított át, a leleplezettek között szerepel többek között Dan Voiculescu volt konzervatív pártelnök, Mona Muscã egykori kultusz- és Rodica Stãnoiu igazságügy-miniszter, Ion Ionescu legfelsõbb bíró és Constantin Bãlãceanu-Stolnici akadémikus. A CNSAS-t 2007-ben érte a legtöbb támadás, amikor számos ortodox egyházfõrõl derítette ki, hogy a Ceauºescu-rezsim besúgója volt; emiatt az egyház, valamint a Szociáldemokrata és a Nagy-Románia Párt szorgalmazta, hogy az átvilágítás ne terjedjen ki a papságra.