Lekerül napirendről. A PSD rögtön vissza is vonatná a környezetszennyezés csökkentését célzó jogszabályjavaslatot
Fotó: Haáz Vince
Miután az elmúlt évtizedekben látványosan megnőtt az egy főre jutó gépjárművek száma és egyre több romániai városban is gondot jelentenek a forgalmi dugók, illetve a környezetszennyezés, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium jogszabályjavaslattal rukkolt elő, ami olyan zónák kijelölését tenné lehetővé a nagyobb városok önkormányzatai számára, ahová nem, vagy csak díjfizetés ellenében hajthatnak be a szennyező járművek. Alig bocsátották azonban nyilvános vitára a tervezetet, a nagyobbik kormánypárt máris visszavonulót fújt.
2024. július 30., 18:032024. július 30., 18:03
2024. július 30., 18:062024. július 30., 18:06
Alacsony károsanyag-kibocsátású zónák (Low Emission Zone – LEZ) kialakítását írja elő a romániai nagyvárosokban egy, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium által kidolgozott törvénytervezet – mindez azt jelenti, hogy a szennyezőnek mondott járművek – főleg régebbi dízeles gépkocsik és tehergépjárművek – vagy díjfizetés ellenében léphetnek majd be ezekbe a kamerák által megfigyelt városrészekbe, vagy egyenesen kitiltják őket onnan. A döntést a helyi önkormányzat hatáskörében helyezi a tervezet. Ugyanakkor kivételt képeznek a környéken élők – húzza alá a jogszabályjavaslat, amelyre a Hotnews.ro portál irányította rá kedd reggel a figyelmet.
A nyilvános vitán levő törvénytervezet ugyanakkor arra is kitér, hogy mielőtt ezeket az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat létrehoznák, a helyi hatóságoknak különböző intézkedésekkel kompenzálniuk kell a polgárokat.
Ilyen intézkedés a megfelelő közösségi közlekedés biztosítása a kijelölt övezetben, illetve a megfelelő infrastruktúra biztosítása az aktív mobilitáshoz. Utóbbi a szövegjavaslat szerint azt feltételezi, hogy az önkormányzatoknak ki kell alakítaniuk az aktív közlekedési útvonalakat (az elektromos robogók számára is), és e célból aktív közlekedési közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk (kerékpár- és elektromosrobogó-kölcsönző állomások), valamint töltőállomásokat kell biztosítaniuk az elektromos autók számára.
Arra pedig, hogy miként lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a kijelölt övezetekben, a törvénytervezet kétféle megközelítést ajánl az önkormányzatoknak.
Ha a jogszabály a jelenlegi formában lépne hatályba, lehetőség lesz ugyanakkor arra is, hogy egyes övezeteket ideiglenesen nyilvánítsanak alacsony károsanyag-kibocsátású zónákká, például csak hétvégén, vagy éjszaka, vagy a nap bizonyos időszakában.
A tervezet egyúttal leszögezi, a főutakat, megyei utakat vagy helyi elkerülő utakat is magukban foglaló területeken nem lehet hasonló korlátozásokat bevezetni.
A jogszabályjavaslat arra is kitér, hogy a díjak összege a jármű és az üzemanyag osztályától függ, valamint attól, hogy a szabályokat megszegő járművezetőket mekkora bírsággal sújthatják.
• 1-es osztályba sorolt, Euro 3/III-as dízelüzemű, Euro 2/II-es, Euro 1/I-es és nem Euro szennyezési normájú járművek;
• 2. osztály – EURO 4/IV szennyezési normával rendelkező járművek dízelüzemanyagra és EURO 3/III szennyezési normával rendelkező járművek benzinre, LPG-re, CNG-re és LNG-re;
• 3. osztály – a dízelüzemanyagra vonatkozó EURO 5/V/EEV szennyezési normával és a benzinre, LPG-re, CNG-re és LNG-re vonatkozó EURO 4/IV szennyezési normával rendelkező járművek;
• 4. osztály – a dízelüzemű járművekre vonatkozó EURO 6/VI szennyezési normával és a benzinre, LPG-re, CNG-re és LNG-re vonatkozó EURO 5/V/EEV szennyezési normával rendelkező járművek;
• 5. osztály – a benzinre, LPG-re, CNG-re és LNG-re vonatkozó EURO 6/VI szennyezési normával rendelkező járművek;
• zöld osztály – tisztán elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás járművek.
Fotó: Rab Zoltán
A tervezet szerint a szabályokat be nem tartó sofőröket 300 lejes bírsággal sújtanák.
A jogszabályjavaslat értelmében a hatályba lépést követően nem lenne megengedett az alacsony károsanyag-kibocsátású zónáknak a jelvények/matricák vagy más, a járművek szennyezettségi szintjét azonosító eszközök alapján történő kezelése.
Az övezeteket létrehozó helyi hatóságok, valamint a közlekedési rendőrség és/vagy a helyi rendőrség munkatársai meghatározott feltételek szerint hozzáférhetnének majd a jogosítványok és a járművek országos nyilvántartásának vonatkozó adataihoz.
Nőtt a személyszállítás egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása Romániában 2010 és 2021 között, mintegy 67 százalék a személygépkocsikból származott. Az adatokat a 2Celsius Egyesület ügyvezető igazgatója, Mihai Stoica ismertette.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium azzal indokolja a tervezet létjogosultságát, hogy a romániai városok számos problémával küzdenek, amelyeket a városiasodás és a nem megfelelő közösségi közlekedési szolgáltatások, az összefüggéstelen úthálózat, az alulméretezett járdák és a nem megfelelő parkolási megoldások okoznak, de
„Amikor a fenntartható városi mobilitásról beszélünk, nemcsak a személyszállításra, hanem a teherszállításra is tekintettel kell lennünk, amely a városi torlódások fontos összetevője” – olvasható a jogszabály indoklásában.
A szaktárca szerint 2019-ben Bukarest az Európai Unió legzsúfoltabb és a világ 14. legzsúfoltabb városa volt, a bukaresti lakosok által a csúcsidőben a forgalomban elvesztegetett idő pedig évente több mint 227 órát tesz ki, ami 9 teljes napnak vagy 28 munkanapnak felel meg.
„Románia kisebb városaiban sem túl jó a helyzet. A forgalom javítását, valamint a környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések kiemelkedő fontosságúak, és a városokon belüli alacsony kibocsátású zónák létrehozása feltétlenül szükséges megoldás e célok eléréséhez” – szögezi le a dokumentum.
A Román Gépjármű-nyilvántartási Hivatal (RAR) munkatársai az év első felében a forgalomban ellenőrzött gépjárművek 44,16 százalékát súlyos és/vagy veszélyes műszaki rendellenességek miatt nem megfelelő műszaki állapotúnak nyilvánították.
De alighogy reggel a Hotnews.ro a szélesebb nyilvánosság elé tárta a jogszabályjavaslatot, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Facebook-bejegyzésben igyekezett megnyugtatni azokat, akik szennyező autóval rendelkeznek, jelezve, hogy
„Ez a súlyos szociális hatású és új adókat bevezető kezdeményezés nem teljesítette Marcel Ciolacu miniszterelnök azon kérését, hogy nyilvános konzultációs szakaszon menjen keresztül és a kormánykoalíción belül politikai jóváhagyásra kerüljön. Így a törvénytervezetet leveszik a kormány napirendjéről” – közölte a nagyobbik kormánypárt.
úgy hogy a szociáldemokraták vélhetően egy ilyen szuperválasztási évben, amelyben még hátra van az államfő- és a parlamenti választás, nem akarják bevállalni annak az ódiumát, hogy éppen a széles tömegek pártoljanak el tőlük egy új adónem vagy korlátozás miatt, amikor amúgy sincs hiány demagóg, valóságtól elrugaszkodott kampányelemekből, mint amilyenekkel az amúgy szélsőséges, magyarellenes AUR próbál minél több szavazót magához édesgetni.
Ausztriában Bécs mellett további három városban vannak korlátozások, Belgiumban Brüsszelben és Antwerpenben, Dániában Koppenhágában, Frederiksbergben, Aalborgban, Odensében és Aarhusban is találkozhatunk hasonló övezetekkel.
Franciaországban az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákba csak Crit’Air környezetvédelmi matricával lehet belépni, és Németorzságban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban sem gondolták ördögtől valónak a szennyezés visszaszorítására és a forgalmi dugók elkerülésére irányuló intézkedést. Londonban eközben ultraalacsony károsanyag-kibocsátású zóna is van.
Nőtt a személyszállítás egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása Romániában 2010 és 2021 között, mintegy 67 százalék a személygépkocsikból származott. Az adatokat a 2Celsius Egyesület ügyvezető igazgatója, Mihai Stoica ismertette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás volt hétfőn a romániai Petrotel-Lukoil kőolajfinomítóban, egy munkás súlyosan megsérült.
Drámai fordulat állt be az elmúlt két évben a külföldön élő románok hazatérésének trendjében, amely 2022-ig egyértelmű volt – közölte hétfőn a Profit.ro gazdasági portál.
Részben alkotmányosnak ítélte hétfőn az alkotmánybíróság a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amelyért korábban felelősséget vállalt a kormány a parlamentben.
Az Európai Unióban (EU) 2024-ben a közúti balesetekben elhunytak száma 2 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, a halálozási arány Romániában és Bulgáriában volt a legmagasabb – közölte hétfőn az Európai Bizottság.
Dominic Fritz hétfőn reményét fejezte ki, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök nem mond le, amiért az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvénytervezetet.
Oroszország eddig nem kérte Romániától, hogy Vlagyimir Putyin budapesti csúcstalálkozóra utazásakor nyissa meg a légterét orosz elnök számára – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülése előtt.
Ideiglenesen felfüggeszti számos járatát a Román Vasúttársaság (CFR).
Alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság hétfői ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító jogszabályt.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!