Az ügyben érintett Sztamen Sztancsev, az a bolgár pénzügyi szakember, aki a Credit Suisse First Boston (CSFB) pénzügyi tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, és akit két évvel ezelőtt azzal vádoltak meg, hogy az energetikai szektor privatizálása során bizalmas adatokhoz próbált hozzájutni.
Igazságügyi források szerint Blagán kívül – aki a tavaly tavaszi kormányátalakításig, amelynek során a Demokrata Pártot eltávolították a kormányból, belügyminiszter volt – több egykori kormánytagot is beidéztek kihallgatásra az ügyben. A források szerint a Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnököt és Gheorghe Seculici volt miniszterelnök-helyettest is kihallgatásra hívták.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva Blaga elmondta, ugyanazt mondta az ügyészeknek, mint amikor a kormány a szóban forgó rendeletről vitázott. „Fenntartottam álláspontomat, amely szerint nincs szükség további kormányrendeletre, mivel a vonatkozó törvény hatálya a Petrom-részvények gazdasági tárca által tervezett értékesítésének folyamatára is kiterjedt” – hangsúlyozta a politikus.
Az ügyben 2007-ben már kihallgatták a Petrom szakszervezetének vezetőjét, Liviu Lucát is. A nyomozás során az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy Sztamen Sztancsev – aki a Petrom tulajdonosa, az osztrák OMV kőolajtársaság elnökének is tanácsadója volt – azt kívánta elérni, hogy a kormány hagyja jóvá a gazdasági minisztérium birtokában lévő 8 százaléknyi részvény eladását az alkalmazottaknak. Ezt a Petrom 2004-ben kötött privatizációs szerződése is lehetővé tette. Az ügyészek szerint Luca az alkalmazottak információhiányát és érdektelenségét kihasználva kívánt képviselőjükként fellépni a tranzakció során, amelynek lebonyolításához Sztancsevet, illetve az általa képviselt céget kérték fel tanácsadónak. Sztancsev állítólag 235 millió eurós hitelt szeretett volna a CSFB-től felvenni a részvények megvásárlására. A kormányhatározat kierőszakolásához a vádak szerint a Codruţ Şereş gazdasági és Nagy Zsolt távközlési miniszterrel fennálló kapcsolatait kívánta fölhasználni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok