Ki a felelős a bérreform kudarcáért? Mindenki egymásra mutogat Bukarestben

Kiemelte, hogy a pártok betartották azt a vállalásukat, hogy nem nyújtanak be külön-külön bértörvénytervezetet, és ezáltal – politikai megállapodásuknak megfelelően – közösen vállalták az ehhez a PNRR-mérföldkőhöz kapcsolódó 770 millió euró elvesztését. Hozzátette, hogy a pártok ugyanakkor vállalták a törvény év végéig történő elfogadását, valamint azt is, hogy az új szabályozás tiszteletben tartja az Európai Bizottsággal egyeztetett bérkeretet.

Az Agerpres hírügynökség által idézett Nicușor Dan szerint a rendelkezésre álló bérkeretből nem lehet valamennyi szakszervezeti igényt kielégíteni, az elmúlt hónapok egyeztetései ugyanakkor számos szakmai-technikai kérdést tisztáztak, és a bértörvény technikai szempontból már csaknem elkészült. Az államfő hozzátette, politikai döntés kérdése, hogy a rendelkezésre álló bérkeretből mennyi jut az egyes szakmai csoportoknak, és ennek megfelelően hogyan alakul az egyes kategóriák jövedelmi szintje.

A PNL szerdai közleményében azzal vádolta a PSD-t, hogy öt nappal a mérföldkő teljesítésének határideje előtt is késlelteti a jogszabálytervezet elfogadását. A liberálisok szerint ez azt bizonyítja, hogy a szociáldemokraták kezdettől fogva a törvény meghiúsítására törekedtek, noha korábban azt ígérték, hogy támogatják az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokat.

Bértörvény: egymásnak esett a PSD és a PNL

A párt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt csaknem öt évben a PSD irányította a munkaügyi minisztériumot, de ez idő alatt sem készült el a tervezet. Álláspontja szerint a jogszabályra nemcsak az uniós források lehívása, hanem a közszféra béraránytalanságainak megszüntetése és a teljesítményalapú bérezés bevezetése miatt is szükség van.

„A jelenlegi tervezet mindezt úgy valósítaná meg, hogy nem idézne elő több évre szóló súlyos költségvetési egyensúlytalanságokat, és nem veszélyeztetné az állami beruházásokat” – közölte a PNL. A párt szerint a törvénytervezetet még „az utolsó száz méteren” is be lehet nyújtani és meg lehet szavazni ezen a héten, amihez kérik valamennyi parlamenti párt támogatását.

A szociáldemokraták szerint a kormány liberális politikusai hónapokon át titokban tartották a tervezetet, nem egyeztettek megfelelően a szakszervezetekkel, és nem törekedtek társadalmi konszenzusra. A párt szerint a bértörvénytervezet legutóbbi változata társadalmilag és pénzügyileg fenntarthatatlan, alkalmazása pedig társadalmi feszültségeket, intézményi fennakadásokat és jelentős gazdasági veszteségeket okozna.

korábban írtuk

Elutasítják a bértörvény tervezetét az egészségügyben és az oktatásban dolgozók

Az egészségügyi és tanügyi szakszervezetek is elutasították szerdán a közalkalmazotti bértörvénytervezet legutóbbi változatát.

„Nem végezték el a dolgukat, nem vállalták fel a tervezetet, de van képük másokat hibáztatni azért, mert nem vitattak meg és nem fogadtak el egy olyan törvénytervezetet, amely technikailag nem is létezik!” – fogalmaztak közleményükben a PSD képviselői.

• Az Alfa Kartell,
• a Frăția,
• a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (CSDR),
• a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség
• és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közös állásfoglalása szerint a bértörvénytervezet legutóbbi változata sem oldja meg a szakszervezetek által jelzett alapvető problémákat.
  
  „A július 23-i közös közleményünk óta lényegében semmi sem változott” – állapították meg. Szerintük a tervezet továbbra is súlyos szakmai és alkalmazási hiányosságokat tartalmaz, így nem szolgálhat egy koherens, méltányos és fenntartható bérrendszer alapjául.

A szakszervezeti szövetségek kifogásolták, hogy a jogszabály bizonyos pótlékokat eltörölne, ugyanakkor egyes szakmai-társadalmi csoportok számára új juttatásokat vezetne be a bérkülönbségek kiegyenlítésére. Úgy vélik, hogy ez az egységes szabályozási szemlélet hiánya miatt nem szüntetné meg, hanem más területekre helyezné át az egyenlőtlenségeket, és újabb hátrányos megkülönböztetésekhez, illetve perekhez vezetne.

Közlésük szerint a társadalmi partnerek 2023 óta többször kérték, hogy a PNRR monitoringbizottságában, az illetékes miniszterek részvételével számoljanak be a közszféra bérezési reformjának és az energiaágazati reformoknak az előrehaladásáról. Állításuk szerint azonban a párbeszédet és a reformok nyomon követését szolgáló mechanizmus működését blokkolták, az erre kialakított szabályokat pedig felületesen kezelték.

Az érdekvédelmi szervezetek felszólították az ügyvivő kormányt, hogy „hagyjon fel a közvélemény félretájékoztatásával”, és ne használja a PNRR-mérföldkövet rögtönzött jogszabályok elfogadásának indoklására. Egyúttal jelezték, hogy készek részt venni egy új bértörvény kidolgozásában, de ehhez valódi társadalmi párbeszédet, teljes jogkörrel rendelkező legitim kormányt, valamint valamennyi érintett intézmény és szociális partner bevonását tartják szükségesnek.

korábban írtuk

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.