Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A gyártási folyamattal kapcsolatos nehézségek miatt az AstraZeneca gyógyszergyártó következő két romániai szállítmányában az eredeti megállapodáshoz képest valamivel kevesebb oltóanyagot szállít – jelentette be a cég.
2021. február 23., 18:192021. február 23., 18:19
2021. február 23., 18:192021. február 23., 18:19
Kevesebb oltóanyagot szállít a közeljövőben az AstraZeneca gyógyszergyártó Romániának az előzetes megállapodásban szereplő mennyiséghez képest – közölte kedden a cég. A brit-svéd gyógyszergyártó, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki az oltóanyagot, a Mediafax hírügynökség által idézett közleményében emlékeztetett: eddig 300 000 vakcinát szállított le Romániának, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az év első három hónapjában leszállítsa az előzetesen megígért 1,7 millió dózist.
Így lesz ez most is, a következő két szállítmány ugyanis kevesebb oltóanyagot tartalmaz majd, mint amennyi az előzetes megállapodásban szerepelt. A cég mindazonáltal azt ígéri, hogy a későbbi szállítmányokban, várhatóan március elején pótolják majd a most kieső mennyiséget. A gyógyszergyártó többek között azzal védekezik, hogy nincsenek készleteik raktáron sem, mivel az elkészülő vakcinákat azonnal ki is szállítják a megrendelőknek.
Ez a vakcina is két részből áll, Romániában a második, emlékeztető oltás nyolc héttel követi az elsőt. Ugyanakkor a tesztelésre vonatkozó dokumentáció hiányossága miatt csak 55 éves kor alatt alkalmazzák.
Mint ismeretes, korábban a Pfizer gyógyszergyártó is az eredetileg rögzítettnél kevesebb vakcinát szállított az Európai Unió országaiba.
Ugyanakkor most a Pfizer azt ígéri, március közepétől heti 4-5 millióról heti 13 millióra növelik a leszállított oltások mennyiségét világszerte. Az EU-ban engedélyezett harmadik oltóanyag, a Moderna gyártói is azt mondják: áprilistól havi 20 millióról havi 40 millióra növelik a leszállított oltóanyag-dózisok mennyiségét.
Egyébként hamarosan egy negyedik vakcina is hadrendbe állhat Romániában. Valeriu Gheorghiţă, a romániai oltási kampány koordinátora szerint áprilistól a Johnson & Johnson oltóanyagát is alkalmazhatják, ha az Európai Gyógyszerügynökség március közepén engedélyezi.
Egyébként kedden Valeriu Gheorghiță közölte, elenyészőnek tekinthető azok száma, akiknek a szervezetében az oltás beadása után mutatták ki a koronavírust. Mint mondta, 3969 olyan személy koronavírustesztje lett pozitív, aki az eredmény megkapásakor még csak az első oltást kapta meg, ez 0,44 százalékot jelent. Azon időszak átlaga, amely az oltás felvétele és a pozitív teszt között eltelt, 7 nap, vagyis a beoltott személyek szervezete addig vagy nem termelt elegendő antitestet, vagy még azelőtt fertőződött meg, hogy beoltották volna.
A második oltás és a pozitív teszt között átlagosan négy nap telt el, miközben a kellő mértékű immunitás kialakulásához a második vakcina beadása után legalább hét nap szükséges.
A katonaorvos azt is elmondta, hogy Romániában jelenleg több mint 400 000 adagnyi oltóanyag van raktáron, kizárólag a Moderna oltóanyagából nincs készleten. A szerdai nap folyamán érkezik 79 000 belőle, ezt azonban csak emlékeztető oltásként használják majd fel.
Eddig egyébként több mint 819 000-en kapták meg az oltást, közülük több mint 589 000-en már a második vakcinát is felvették. A koordinátor elmondta, jelenleg több mint 600 000 személy rendelkezik oltási előjegyzéssel. Leszögezte: a járvány harmadik hullámát az oltásokkal kívánják megelőzni.
Valeriu Gheorghiţă úgy nyilatkozott kedden, hogy az AstraZeneca oltás első adagja után gyakoribbak a mellékhatások más oltásokhoz képest, viszont a második dózis után csökken ezek gyakorisága. A katonaorvost sajtótájékoztatón kérdezték meg az újságírók arról, mi a magyarázata, hogy az AstraZeneca oltásával immunizált személyek komolyabb mellékhatásokról számolnak be.
Gheorghiţă kifejtette: a magyarázat az AstraZeneca eltérő reaktogenitásában rejlik, ez ugyanis más típusú vakcina, vírusvektort használ.
A vírusvektort alkalmazó oltások esetében a szervezet egyaránt reagál az adenovírusra és a tüskefehérjére. Ez a magyarázata annak, hogy az első adag vakcinára gyakrabban észlelnek mellékhatást, a második adagra pedig jelentősen ritkábban – magyarázta a szakember, leszögezve, hogy nem szabad szem elől tévesztenünk az immunizálás után megtapasztalható előnyöket.
Amint arról beszámoltunk, A COVID-19 elleni oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV) hétfőn este azt közölte, heves allergiás reakciót, anafilaxiás sokkot váltott ki a koronavírus elleni vakcina egy 46 éves nőnél, akit az egyik Olt megyei központban oltottak be. A CNCAV közleménye szerint a nő az AstraZeneca vakcinájának első dózisát kapta meg vasárnap, és 10 perc elteltével súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk tüneteit produkálta.
A tájékoztatás értelmében a nőnek nem volt allergiával kapcsolatos ismert kórelőzménye. Az oltóközpont személyzete a helyszínen elsősegélyben részesítette, majd a slatinai kórházba szállították. Állapota jó, egy ideig még orvosi felügyelet alatt marad, de hamarosan kiengedik a kórházból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Vrancea megyei Garoafa községhez tartozó Ciușlea faluban egy lakóház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakosságot hétfőn, miután egy diófa tetejére zuhant drónra bukkantak. A területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.
Szobrot állítottak Radu Theodorunak, annak a nyugalmazott tábornoknak, akit hazaárulással gyanúsítottak meg a Călin Georgescuhoz és Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt.
Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter szerint a településekre behatoló veszélyes medvék esetében az egyetlen megoldás a közvetlen beavatkozás, vagyis a lelövésük.
Közzétették hétfőn a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,1 százalékponttal 36,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Egy Gerbera típusú drón darabjára bukkantak a Fekete-tenger romániai partján, Gura Portiței térségében – közölte a védelmi minisztérium vasárnap.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő három napban várhatóan másodpercenként 1300 köbméter körül stagnál.
Ideiglenes gát építésével, kotrással és az Olt folyó víztározóiból történő vízleeresztéssel próbálják növelni a Cernavodánál rendelkezésre álló vízmennyiséget, hogy a rendkívül alacsony dunai vízhozam ne veszélyeztesse az atomerőmű működését.
Rendkívüli ülésszakot tart augusztus 24. és 26. között a képviselőház és a szenátus – döntött pénteken a két ház vezetősége. Az elfogadás előtt álló egyik törvénytervezet sorsától függ az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó, közel 3 milli&
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!