Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A gyártási folyamattal kapcsolatos nehézségek miatt az AstraZeneca gyógyszergyártó következő két romániai szállítmányában az eredeti megállapodáshoz képest valamivel kevesebb oltóanyagot szállít – jelentette be a cég.
2021. február 23., 18:192021. február 23., 18:19
Kevesebb oltóanyagot szállít a közeljövőben az AstraZeneca gyógyszergyártó Romániának az előzetes megállapodásban szereplő mennyiséghez képest – közölte kedden a cég. A brit-svéd gyógyszergyártó, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki az oltóanyagot, a Mediafax hírügynökség által idézett közleményében emlékeztetett: eddig 300 000 vakcinát szállított le Romániának, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az év első három hónapjában leszállítsa az előzetesen megígért 1,7 millió dózist.
Így lesz ez most is, a következő két szállítmány ugyanis kevesebb oltóanyagot tartalmaz majd, mint amennyi az előzetes megállapodásban szerepelt. A cég mindazonáltal azt ígéri, hogy a későbbi szállítmányokban, várhatóan március elején pótolják majd a most kieső mennyiséget. A gyógyszergyártó többek között azzal védekezik, hogy nincsenek készleteik raktáron sem, mivel az elkészülő vakcinákat azonnal ki is szállítják a megrendelőknek.
Ez a vakcina is két részből áll, Romániában a második, emlékeztető oltás nyolc héttel követi az elsőt. Ugyanakkor a tesztelésre vonatkozó dokumentáció hiányossága miatt csak 55 éves kor alatt alkalmazzák.
Mint ismeretes, korábban a Pfizer gyógyszergyártó is az eredetileg rögzítettnél kevesebb vakcinát szállított az Európai Unió országaiba.
Ugyanakkor most a Pfizer azt ígéri, március közepétől heti 4-5 millióról heti 13 millióra növelik a leszállított oltások mennyiségét világszerte. Az EU-ban engedélyezett harmadik oltóanyag, a Moderna gyártói is azt mondják: áprilistól havi 20 millióról havi 40 millióra növelik a leszállított oltóanyag-dózisok mennyiségét.
Egyébként hamarosan egy negyedik vakcina is hadrendbe állhat Romániában. Valeriu Gheorghiţă, a romániai oltási kampány koordinátora szerint áprilistól a Johnson & Johnson oltóanyagát is alkalmazhatják, ha az Európai Gyógyszerügynökség március közepén engedélyezi.
Egyébként kedden Valeriu Gheorghiță közölte, elenyészőnek tekinthető azok száma, akiknek a szervezetében az oltás beadása után mutatták ki a koronavírust. Mint mondta, 3969 olyan személy koronavírustesztje lett pozitív, aki az eredmény megkapásakor még csak az első oltást kapta meg, ez 0,44 százalékot jelent. Azon időszak átlaga, amely az oltás felvétele és a pozitív teszt között eltelt, 7 nap, vagyis a beoltott személyek szervezete addig vagy nem termelt elegendő antitestet, vagy még azelőtt fertőződött meg, hogy beoltották volna.
A második oltás és a pozitív teszt között átlagosan négy nap telt el, miközben a kellő mértékű immunitás kialakulásához a második vakcina beadása után legalább hét nap szükséges.
A katonaorvos azt is elmondta, hogy Romániában jelenleg több mint 400 000 adagnyi oltóanyag van raktáron, kizárólag a Moderna oltóanyagából nincs készleten. A szerdai nap folyamán érkezik 79 000 belőle, ezt azonban csak emlékeztető oltásként használják majd fel.
Eddig egyébként több mint 819 000-en kapták meg az oltást, közülük több mint 589 000-en már a második vakcinát is felvették. A koordinátor elmondta, jelenleg több mint 600 000 személy rendelkezik oltási előjegyzéssel. Leszögezte: a járvány harmadik hullámát az oltásokkal kívánják megelőzni.
Valeriu Gheorghiţă úgy nyilatkozott kedden, hogy az AstraZeneca oltás első adagja után gyakoribbak a mellékhatások más oltásokhoz képest, viszont a második dózis után csökken ezek gyakorisága. A katonaorvost sajtótájékoztatón kérdezték meg az újságírók arról, mi a magyarázata, hogy az AstraZeneca oltásával immunizált személyek komolyabb mellékhatásokról számolnak be.
Gheorghiţă kifejtette: a magyarázat az AstraZeneca eltérő reaktogenitásában rejlik, ez ugyanis más típusú vakcina, vírusvektort használ.
A vírusvektort alkalmazó oltások esetében a szervezet egyaránt reagál az adenovírusra és a tüskefehérjére. Ez a magyarázata annak, hogy az első adag vakcinára gyakrabban észlelnek mellékhatást, a második adagra pedig jelentősen ritkábban – magyarázta a szakember, leszögezve, hogy nem szabad szem elől tévesztenünk az immunizálás után megtapasztalható előnyöket.
Amint arról beszámoltunk, A COVID-19 elleni oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV) hétfőn este azt közölte, heves allergiás reakciót, anafilaxiás sokkot váltott ki a koronavírus elleni vakcina egy 46 éves nőnél, akit az egyik Olt megyei központban oltottak be. A CNCAV közleménye szerint a nő az AstraZeneca vakcinájának első dózisát kapta meg vasárnap, és 10 perc elteltével súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk tüneteit produkálta.
A tájékoztatás értelmében a nőnek nem volt allergiával kapcsolatos ismert kórelőzménye. Az oltóközpont személyzete a helyszínen elsősegélyben részesítette, majd a slatinai kórházba szállították. Állapota jó, egy ideig még orvosi felügyelet alatt marad, de hamarosan kiengedik a kórházból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kihirdette pénteken Nicușor Dan államfő a törvénymódosítást, amelynek értelmében családon belüli erőszak esetében az ideiglenes távoltartási parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik az alapfokú bírósági végzés meghozataláig.
Bár joggal döbbentett meg sokakat a csütörtök esti hír, hogy Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
Sokak fejében él az a kép, hogy Romániában Kolozsvár – és vele együtt Kolozs megye – jelenti az albérletek csúcsát, ahol a legnehezebb megfizetni a lakhatást.
Az Európai Unióban 2024-ben elsősorban a vezetői, a gyártáshoz kapcsolódó és az adminisztratív munkakörökben volt a legnehezebb betölteni az üres álláshelyeket.
A szólásszabadság elleni támadásként értékelte a CNA alelnöke a bukaresti ítélőtábla elnökének kijelentését, miszerint az, hogy a TVR levetítette a Recorder dokumentumfilmjét az igazságügy visszásságairól, az alkotmányos rend elleni uszítás.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenza variáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Elfogadhatatlan azon bírák és ügyészek bármilyen formájú üldözése, akik a munkájuk során felmerülő rendellenességeket vagy visszaéléseket jelentenek – szögezte le Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Nem jár katonai tiszteletadás annak, aki holokauszttagadó állításokat tett – szögezte le a román védelmi minisztérium Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy halála kapcsán.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Több mint 200 ügyész és bíró írt alá csütörtökön állásfoglalást, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!