
Bizalmas információként kezelik, ezért nem árulják el a román igazságügyi szervek, hogy kérték-e a német hatóságoktól a Nagy Zsolt-ügyben letöltendő szabadságvesztésre ítélt Kerekes Gábor kiadatását. A stratégiai privatizációs perben Nagyhoz hasonlóan négy év börtönbüntetéssel sújtott volt RMDSZ-es politikus tavaly ősz óta Németországban tartózkodik, jelenleg a román rendőrség és az Interpol is körözi. Ha a német állampolgársággal is rendelkező Kerekest a berlini hatóságok nem adják ki Romániának, indokolatlan lenne Bukarest felháborodása Markó Attila magyarországi kiadatásának megtagadásáért is.
2015. július 20., 19:442015. július 20., 19:44
2015. július 21., 10:312015. július 21., 10:31
Az országból való távozása után nyolc hónappal, valamint az ügyében született jogerős ítélet óta eltelt fél év után sem tudni, mi lesz a sorsa a négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Kerekes Gábornak. Lapunk megpróbált utánajárni az RMDSZ egykori gazdasági ügyvezető alelnöke hollétének és az ellene zajló feltételezett kiadatási eljárásnak, kísérletünk azonban a román és a német hatóságok titkolózásába ütközött. Nagy Zsolt korábbi távközlési miniszterhez, az RMDSZ volt ügyvezető alelnökéhez hasonlóan Kerekes Gábort négy év szabadságvesztéssel sújtotta a bukaresti legfelsőbb bíróság a stratégiai privatizációk perében. Ebben az ügyben összesen kilenc egykori kormányzati politikust és külföldi tanácsadót ítéltek el bűnszövetkezet létrehozásának vádjával, 2005-ben és 2006-ban állami vagy csak részben állami tulajdonú vállalatok magánosítása során elkövetett törvénytelenségek miatt. Nagy egykori miniszteri tanácsadója még a végleges ítélet január 27-ei kihirdetését megelőzően, tavaly októberben Németországba utazott, indoklása szerint beteg szülei meglátogatása céljából. Kerekes ellen október közepén, távollétében európai elfogatási parancsot bocsátott ki a román legfelsőbb bíróság, miután nem jelent meg a jogerős ítélet kihirdetéséhez közeledő per tárgyalásán. Ügyvédje annak idején arra hivatkozott, hogy védencével – aki a bíróságnak küldött elektronikus levelében közzétette a menettérti jegyének másolatát – nem közölték az ország elhagyásának tilalmát. A Bukarestben kibocsátott elfogatóparancs alapján novemberben a német hatóságok őrizetbe vették a kolozsvári politikust, nem sokkal később azonban szabadlábra helyezték, azóta pedig semmit nem tudni a hollétéről. Annál is inkább, mivel decemberben a román bíróság is visszavonta a nevére kiállított elfogatóparancsot.
A Krónika megkeresésére Felix Cornoiu bukaresti ügyvéd megerősítette értesülésünket, miszerint egykori védence Németországban tartózkodik, és jelenleg nem foganatosítottak ellene kényszerítő intézkedést. Az ügyvédtől megtudtuk, a román bíróság tavaly azután vonta vissza a Kerekes Gábor nevére kiállított elfogatóparancsot, hogy a német hatóságok őrizetbe vették, ezt követően pedig a német igazságügyi szervek részletes tájékoztatást kértek Bukaresttől a volt politikus és államtitkár elleni bűnvádi eljárásról. Mivel a román fél válasza késett, Németország nem tartotta indokoltnak a német állampolgársággal is rendelkező Kerekes fogva tartásának meghosszabbítását. Felix Cornoiu elmondta, egykori védence kiadatása nem lesz rövid lejáratú folyamat, Németország ugyanis – saját állampolgáráról lévén szó – az európai kiadatási egyezmény ellenére is hozhat olyan döntést, hogy nem szolgáltatja ki Romániának Kerekest. Hasonló esetben egyébként a berlini hatóságok az érintett álláspontját is kikérik a romániai bírósági ítéletről, sőt az elítélt kérvényezheti, hogy melyik országban kívánja letölteni a börtönbüntetését.
A Kerekes-ügy azonban a jelek szerint még nem tart ebben a szakaszban. Lapunk a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést előíró 2001/544-es számú törvény alapján írásban fordult a bukaresti igazságügyi minisztériumhoz a kérdéssel, hogy a román állam kezdeményezte-e a volt RMDSZ-es politikus kiadatását Németországtól. Mivel egy hónap elteltével sem kaptunk választ – amivel a tárca megsértette jogszabályi kötelezettségét –, kérdésünket megismételtük. Újabb közel egy hónap elteltével a minisztérium a törvény 12. cikkelyének e pontjára hivatkozva elutasította a tájékoztatást. Ami már csak azért is furcsa, mivel a hivatkozott cikkely szerint abban az esetben nem szolgáltatható ki közérdekű információ, ha az veszélyeztetné a bűnvádi eljárás kimenetelét, ha bizalmas adatok látnának napvilágot, illetve ha veszélyeztetné az érintett életét vagy testi épségét. Ami Kerekes Gábor esetében nem áll fenn, hiszen ellene megszületett a végleges bírósági ítélet. A Krónika ugyancsak tájékoztatásért fordult az ügyben a német igazságügyi minisztériumhoz is, a berlini tárcától azonban semmilyen választ nem kaptunk. Megpróbáltuk megszólaltatni Kerekes Gábort is, ám a román rendőrség, valamint az Interpol körözési listáján egyaránt szereplő volt politikus nem reagált a Facebook-profiljára eljuttatott megkeresésünkre.
Markót nyilvánosan kikérte Bukarest
Amennyiben Németország megtagadná Kerekes Gábor kiadatását, az kényes helyzetbe sodorná a bukaresti hatóságoknak a Markó Attila ügyében kifejtett álláspontját. Bogdan Aurescu román külügyminiszter május 7-ei budapesti látogatása keretében a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel tartott sajtótájékoztatón arra kérte a magyar hatóságokat, tartsák tiszteletben a vonatkozó európai szabályozást, és Bukarest kérésének eleget téve adják ki az RMDSZ egykori parlamenti képviselőjét. A tavaly december óta Budapesten tartózkodó, törvénytelen restitúciós ügyletekben való bűnrészességgel vádolt – a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt három év felfüggesztett börtönre ítélt – volt politikus ellen a legfelsőbb bíróság bocsátott ki európai elfogatóparancsot. A magyar állampolgársággal is rendelkező egykori államtitkár nevére áprilisban kiadott országos, majd az Interpolon keresztül eszközölt nemzetközi körözés most is érvényben van. Robert Cazanciuc román igazságügy-miniszter korábban úgy vélekedett: csak idő kérdése jogi eljárással visszahozni Romániába Magyarországról Markót, szerinte ugyanis egy uniós tagállam nem tagadhatja meg kérésre egy román állampolgár kiadását. Ennek esetleges megtagadását azonban Bukarest nem róhatja fel a budapesti hatóságoknak, ha Németország hasonlóképpen jár el Kerekes esetében.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
szóljon hozzá!