2008. december 22., 17:312008. december 22., 17:31
– Konkrétan mit tudnak tenni azon RMDSZ-tisztségviselők \"megmentéséért”, akik Bukarestben vagy megyei intézmények élén különböző tisztségeket töltenek be?
– A politikai szinten lévő tisztségviselők megmentése – nemcsak a miniszterekre vagy államtitkárokra, hanem államtitkári rangban lévő igazgatókra is gondolok – lehetetlen. Aki ilyesmire vállalkozott, annak számolnia kellett a politikai váltógazdálkodás törvényeivel. Ellenben azokkal, akik versenyvizsgával kerültek tisztségbe egészen más a helyzet. Különösképpen azért, mert általuk az etnikai arányosság elvét próbáltuk visszaállítani. Az más kérdés, hogy ez nem sikerült teljesen. Az ilyen vezetőket elsősorban politikai eszközökkel próbáljuk majd védeni, de azt is el tudom képzelni, hogy akár a polgári engedetlenség eszközeihez is forduljunk. Nem mintha így könnyebben meg tudnánk őket védeni, de úgy érezzük, a hazai és nemzetközi fórumok meg a közvélemény figyelmét mindenképpen fel kell hívni. Ugyanis itt nem az készül, hogy egy baloldali szakembert lecserélnek egy jobb oldalira vagy fordítva. Arról szól a történet, hogy olyan megyékben, ahol jelentős számban vagy akár többségben élnek magyarok, nem lehetnek az intézmények vezetésébe, nem adatik meg, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban.
– Amikor polgári engedetlenségről beszél, mire gondol?
– Utcára fogunk menni, a prefektúra, a pártok székháza vagy akár a kormány épülete előtt fogunk tiltakozni. Elsősorban viszont olyan ellenzéki eszközöket kell használnunk, melyek a demokrácia játékszabályaiba beleférnek.
– Hogy érzi: gyengül a csúcsvezetőség szövetségen belüli pozíciója azáltal, hogy a hivatalok éléről lekerülő emberek már nem fogják feltétel nélkül támogatni önöket?
– Nincs semmiféle összefüggés az RMDSZ vezetősége és a tisztségben lévő emberek között. Különben nagyon sokan közülük már rég elfelejtették, hogy a szövetség által kerültek tisztségbe, tehát már csak ezért sem befolyásolná a mi sorsunkat. Az RMDSZ vezetősége a kongresszustól, a szövetségi, területi és a helyi képviselők tanácsától, azaz a belső intézményeitől függ.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.