
A bírákat és ügyészeket tömörítő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) nem ért egyet a kezdeményezéssel
Fotó: Pixabay
A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezet különbséget tesz az igazságügyi rendszerbe korábban bekerült és a törvény hatálybalépése után bekerülő személyek között – jelentette ki kedden a RMDSZ elnöke. A bírákat és ügyészeket tömörítő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) nem ért egyet a kezdeményezéssel, amely a testület szerint „rendkívül nehéz helyzethez” vezethet.
2025. április 08., 17:412025. április 08., 17:41
2025. április 08., 18:152025. április 08., 18:15
A RFI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor azt a jogszabályjavaslatot részletezte, amelyet aznap nyújtottak be a kormánypártok a parlamentben. A jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.
A jogszabályjavaslat – amelyet sürgősségi eljárással fog megvitatni a parlament – alapján a nyugdíj összege a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának 65 százaléka a jelenlegi 80 százalék helyett. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet.
Kelemen Hunor kedden elmondta, hogy Románia 263-264 millió eurós uniós helyreállítási forrástól eshet el, ha nem rendezi a különnyugdíjak kérdését. Ezért a koalíció úgy döntött, hogy tervezetet nyújt be a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatáráról és a nyugdíjuk kiszámításáról. A szövetségi elnök elmagyarázta:
Így a tervezettel kapcsolatban nem merülnek fel alkotmányossági problémák – részletezte az RMDSZ elnöke. Hozzátette, hogy a koalíció tervezete a méltányosság elvén alapul.
Milyen pluszstresszt kell elviselnie egy idegsebészhez vagy egy tanárhoz képest? A bírák azt mondják, hogy túlterheltek. Mindenki túlterhelt – a tanár is, akinek Románia jövőjéről, a gyermekeinkről kell gondoskodnia, és a sebész is, aki agyat műt vagy felnyitja a mellkast” – érvelt Kelemen. Megemlítette azt is, hogy az állam hatalmas összegeket fektet be a bírák és ügyészek képzésébe, ezért viszonzásképpen legalább 65 éves korukig a köz szolgálatában kellene maradniuk – számolt be az Agerpres.

A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezetet nyújtanak be kedden a parlamentbe a kormánypártok – jelentette be hétfőn Crin Antonescu.
Mint megírtuk, a Románia, előre választási szövetség elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfő este jelentette be, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezetet nyújtanak be kedden a parlamentbe a kormánypártok. A politikus közölte, hogy a tervezetet a javaslatára dolgozták ki a kormánypártok. „Határozottan felszólítottam a kormánykoalíciót, hogy szüntesse be a bírák és ügyészek alacsony nyugdíjkorhatárral járó különnyugdíját. Az ország valamennyi polgárára ki kell terjeszteni a méltányosság elvét. A bíráknak és ügyészeknek (...) 65 évesen kell nyugdíjba vonulniuk, mint az ország más polgárainak” – részletezte Antonescu. Hozzátette, hogy a tervezet a nyugdíjkorhatár mellett a bírák és ügyészek nyugdíját is szabályozza majd.
A bírák és ügyészek jogait érintő bármilyen törvénymódosítást csak az alkotmányos előírások tiszteletben tartásával és az igazságügyi rendszer képviselőivel folytatott „valós és őszinte” párbeszéd után lehet véghezvinni – hívta fel a figyelmet kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM). A CSM arra reagált, hogy a koalíciós pártok a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezetet nyújtottak be kedden a parlamentbe.
Emlékeztettek, hogy a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényt nemrég, 2023-ban módosították, és az új jogszabály „az igazságszolgáltatás függetlenségének pénzügyi összetevője” tekintetében olyan garanciákat biztosít, amelyek „stabilizáló hatással voltak az igazságügyi rendszer humán erőforrására”. A CSM szerint a rendszerben dolgozók szolgálati nyugdíjával kapcsolatos viták újrakezdése és a jogállásukkal kapcsolatos újabb bizonytalanságok ismét a néhány évvel ezelőtti „rendkívül nehéz helyzethez”, akár az igazságszolgáltatási rendszer lebénulásához vezethetnek. Ugyanakkor a jogalkotási folyamat átláthatóságának hiánya csak fokozza a bizonytalanságot és ezáltal a humán erőforrás stabilitásával kapcsolatos kockázatokat – tették hozzá.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
A kedden hivatalba lépett kormány programja két évre szól, az adóemelést pedig senki sem szeretné, de a döntés a pénzügyi helyzet függvénye – többek között erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök kedden este kormánya első ülése után.
A Luca Niculescu vezette, frissen megalakult kormány a parlamenti székükhöz ragaszkodó politikusok miatt életképes lehet, ugyanakkor az eredményessége kétségessé válhat – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt politikai elemző.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) felhívja az adófizetők figyelmét arra, hogy olyan csalárd weboldalak jelentek meg, amelyek visszaélnek az intézmény nevével.
Románia pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése mellett a lakosság által elvárt reformokat is végre kell hajtania az új kormánynak – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő kedden este a Luca Niculescu vezette kabinet eskütételén.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Bejelentette lemondását Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, miután a parlament kedden megszavazta az új kormány beiktatását. A prefektus közölte, hogy az új kabinet hivatalos döntéséig továbbra is ellátja feladatait.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) térnyerése egyrészt az elmúlt évek válságainak, másrészt az emberek politikai elittel szembeni elégedetlenségének tudható be – jelentette ki Kelemen Hunor, az RDMSZ elnöke.
A parlament két háza kedd délután bizalmat szavazott a Luca Niculescu vezette kabinetnek.
szóljon hozzá!