
Határozottan elutasította csütörtökön Klaus Johannis államfő azt az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott kvótarendszert, amelynek értelmében Romániának 6351 Közel-Keletről érkező migránst kellene befogadnia.
2015. szeptember 10., 15:052015. szeptember 10., 15:05
2015. szeptember 10., 17:072015. szeptember 10., 17:07
Mint arról beszámoltunk, az EB elnöke, Jean-Claude Juncker szerdán közölte, hogy összesen 160 ezer, Magyarországra, Görögországba és Olaszországba érkezett migránst osztanának szét a tagállamok között, ebből jutna Romániára a több mint hatezer. Csakhogy a román illetékesek ragaszkodnak ahhoz a korábbi vállaláshoz, miszerint az ország csak mintegy 1700 bevándorlót tud befogadni.
Johannis csütörtökön leszögezte: elégedetlenséggel fogadta a tervet, mivel meglehetősen bürokratikus projektről van szó, ami nem oldja meg a helyzetet. Kijelentette: az EU belügyminisztereinek hétfői egyeztetésén Románia képviseletében Gabriel Oprea azzal a mandátummal vesz részt, hogy bejelentse: Románia nem fogadja el a kötelező kvótákat.
Az államfő leszögezte: Románia az európai szolidaritás jegyében jelezte, hogy képességeihez mérten nagyszámú migránst fogad be, de nem megy bele abba, hogy a tagállamokkal való egyeztetés nélkül, könyvelői módszerekkel szétosztott embereket fogadjon be.
Hasonlóan vélekedett Titus Corlăţean, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, volt külügyminiszter is, aki szerint Románia számára túl sok lenne több mint 6330 migráns befogadása, mivel az ország képtelen lenne ennyi menekültet kezelni.
A politikus csütörtökön az RFI rádiónak nyilatkozva emlékeztetett: nem végleges döntésről van szó, csupán az Európai Bizottság (EB) javaslatáról, amelyet politikai egyeztetések követnek, de Románia álláspontja továbbra is egyértelmű: nem támogatja a menekültek befogadására vonatkozó kötelező kvótákat. Rámutatott: az illetékes minisztériumok és hatóságok már elvégezték a szükséges elemzéseket arra vonatkozóan, hány menekültet tudnak elszállásolni, de ehhez még hozzáadódik az, hogy el kell bírálni az esetleges menedékkérelmeket, biztosítani kell az egészségügyi ellátást, valamint az élelmezést, illetve a gyerekek számára az iskoláztatást.
„Értékelésem szerint ez a hatezer fölötti szám jelenleg meghaladja a román hatóságok képességeit” – jelentette ki Corlăţean. Cristian Preda, az Európai Néppárt soraiban ülő európai parlamenti képviselő ugyanakkor „elfogadhatónak” nevezte a 6300 fős kvótát.
Eközben a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet romániai missziójának vezetője úgy vélekedett: amennyiben a román hatóságok beleegyeznek az EB szerdai kérésébe, hogy az ország 6351 migránst fogadjon be, átmeneti időszak szükséges, és kezdetben csupán kis számú bevándorlónak kellene érkeznie, hogy a román illetékesek kitapasztalják, hogyan kell kezelni őket.
Mircea Mocanu a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a bukaresti illetékeseknek előbb el kell dönteniük, elfogadhatónak tartják-e az EB által javasolt számot, és ha igen, akkor fokozatosan kell az országba telepíteni a migránsokat, szerinte a folyamathoz mintegy két év szükséges.
Rámutatott: növelni kell a helyi hatóságok kapacitásait, hogy képesek legyenek majd hatékonyan integrálni azokat a bevándorlókat, akik az országban szeretnének maradni.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!