„A miniszterelnök asszony több ízben is együttműködési felhívást intézett hozzám. Íme, együtt fogok működni vele. Részt veszek a kormány ülésein” – idézte Johannist az MTI. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tenne, ha egy amnesztia-rendeletet előzetes bejelentés nélkül tűzne napirendre a kormány, ahogyan tette azt a tavalyi, elhíresült 13-as kormányrendelettel, Johannis csak annyit mondott, hogy egy közkegyelmi vagy amnesztiarendelet nagyon súlyos hiba lenne Románia számára.

Az újságírók arról is érdeklődtek, mi a véleménye arról, hogy a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) hazaárulással akarja őt megvádolni. Johannis szerint ez egy eleve kudarcra ítélt, komolytalan próbálkozás, hiszen az államfőnek mentelmi joga van, kizárólag hazaárulásért emelhetnének vádat ellene, ha azt a parlament legalább kétharmados többséggel hagyja jóvá. A szociálliberális kormánykoalíciónak a kisebbségek esetleges támogatásával sincs kétharmada.

A román alkotmány szerint az államfő részt vehet azokon a kormányüléseken, amelyeken Románia külpolitikai, védelmi vagy közbiztonsági politikáját érintő témák szerepelnek napirenden, illetve bármelyik másik kormányülésen, amelyre a miniszterelnök meghívja. Az alaptörvény szerint az államfő elnököl azokon a kormányüléseken, amelyeken részt vesz, ezért most élénk alkotmányértelmezési vita bontakozott ki Romániában, hogy ez egy jelképes ülésvezetői feladat, vagy azt jelenti, hogy az államfő jóváhagyására is szükség van-e egy kormányrendelet elfogadásához.

Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök kedden az államfőhöz intézett nyílt levélben üdvözölte Johannis „együttműködési készségét”. Felhívta a figyelmét arra, hogy a kormányülések napirendje elérhető az interneten, ugyanakkor megígérte, hogy külön szólni is fog Johannisnak, ha majd olyan jogszabály kerül napirendre, amelynek megvitatásán az alkotmány szerint az államfő is részt vehet. A kormányfő arról biztosította Johannist, hogy a maga részéről tiszteletben tartja az állam intézményei közti jóhiszemű együttműködés elvét, és a hatásköri korlátokat, amelyeket az alkotmány megszab a miniszterelnök és az államfő számára.

A PSD vezetői szerint az amnesztiára az úgynevezett „párhuzamos állam” (a titkosszolgálatok és ügyészségek összefonódásán alapuló állítólagos háttérhatalom) nyomására hozott igazságtalan ítéletek jóvátétele érdekében van szükség. A jobbközép ellenzék szerint a kormány a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea PSD-elnök „ügyvédi irodájaként” működik, a közkegyelmi rendelettel pedig valójában a korrupt politikusokat akarja megmenteni a börtöntől.