A NATO keleti szárnyának minél jelentősebb megerősítését kérte pénteken Klaus Johannis államfő egy bukaresti biztonságpolitikai konferencián. Ezt azzal indokolta, hogy – mint kifejtette – Románia a két legfőbb európai biztonsági kihívást jelentő övezet, az Oroszországi Föderáció és a Közel-Kelet közelében fekszik.
2016. június 05., 20:262016. június 05., 20:26
„Egyrészt arról van szó, hogy az Oroszországi Föderáció megkérdőjelezi az európai szintű stabilitási elveket és mechanizmusokat. Ehhez vagy „hard security” elemeket használ, fegyveres erőt alkalmazva és áthágva a nemzetközi jogot, vagy hibrid háborút, amely a közvetlen fenyegetést és a propagandát is magában foglalja, mint azt a közelmúltban láthatták” – fogalmazott az elnök.
„Másrészt egyre hangsúlyosabb az instabilitás a közel-keleti régióban többek között a radikalizmus és a terrorista szélsőségesség új formáinak megjelenése miatt, mint például a Daes” – tette hozzá az államfő. Mint kifejtette, nagyarányú, hiteles, kiegyensúlyozott elrettentő erővel kell megerősíteni a NATO keleti szárnyát annak teljes vonalán. „Fontos, hogy ne tévesszük szem elől a stratégiai nézőpontot. Közös, szövetségesi szintű cselekvés szükséges. Gondolom, mindenki egyetért azzal, hogy újra kell gondolnunk a közös védelmet, újra kell kalibrálnunk a védelmet és az elrettentést a 28-an a 28-akért, 360 fokos szögben” – tette hozzá Klaus Johannis.
Mint ismeretes, Románia célja az, hogy a NATO júliusi varsói csúcstalálkozóján döntés szülessen a NATO-haderő megerősítéséről az Oroszországhoz közel fekvő tagállamokban, a Baltikumban, Lengyelországban és Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!