Ízekre szedi a román kormány terveit a DNA

A nyomozó hatóság szerdai közleménye szerint a büntető törvénykönyvnek egyensúlyt kell teremtenie a bűnözők felelősségre vonására irányuló társadalmi igény és a bűnvádi eljárás alatt álló vagy büntetésüket töltő személyek alapvető jogai között. A DNA úgy véli, a Sorin Grindeanu vezette kormány által tervezett módosítások azonban felborítanák ezt az egyensúlyt.

Annak a tervezett módosításnak, miszerint a 200 ezer lejnél kisebb kárt okozó hivatali hatalommal való visszaélés nem minősülne bűncselekménynek, a DNA szerint nincs köze az alkotmánybíróság vonatkozó döntéséhez, noha a rendelet indoklása erre hivatkozik.

„Önkényesen szabták meg a 200 ezer lejes határt, mindenféle indoklás nélkül, ezért felmerülhet annak a lehetősége, hogy ez bizonyos személyeknek kedvez. A nagyobb közbeszerzések 200 ezer lej alatti összegekre való feldarabolásával pedig meg lehetne majd gátolni a hivatali visszaélést elkövetők felelősségre vonását\" – szerepel az Agerpres hírügynökség által idézett közleményben.

A korrupcióellenes ügyészség szerint ugyanakkor indoklás nélkül jelentősen csökkenti a rendelet a hivatali hatalommal való visszaélés miatt kiszabható börtönbüntetést (kettőtől hét évig terjedő büntetés helyett 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést ír elő), és ezáltal az elévülési határidőt is öt évre csökkenti. A feljelentésekre vonatkozó tervezett módosítással kapcsolatban (a feljelentők csak abban az esetben mentesülnének a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha legkésőbb 6 hónappal a tett elkövetése után jelentkeznek) a DNA azt állítja, ez megnehezítené a 2016 júliusa előtt elkövetett bűncselekmények felderítését.

A közkegyelemről szóló rendelettervezet kapcsán a DNA hangsúlyozza, a kezdeményezés a hivatali hatalommal való visszaélés minden formájára, illetve a korrupciónak minősülő bűncselekményekre is kiterjed. „Az adócsalásnak csak a legegyszerűbb formáira nem vonatkozik a közkegyelem. Az igazán súlyos adócsalást elkövetők a tervezet szerint közkegyelemben részesülhetnek, ami negatív hatással lesz a korrupciós ügyek kivizsgálására, hiszen az adócsalás miatt vizsgált személyek a legtöbb esetben elismerik, hogy a pénzt megvesztegetésre használták. Amennyiben tudják, hogy adócsalás miatt nem vonják felelősségre őket, semmi okuk nem lesz feljelentést tenni a megvesztegetéssel kapcsolatban\" – állapítja meg közleményében a korrupcióellenes ügyészség.