Ismét büntethető lesz a rágalmazás?

A testület döntése végleges és kötelező érvényű. A hatályos jogszabályok értelmében amenynyiben az alkotmányellenesnek minősített törvények módosításáról nem dönt a parlament, azok az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított 45 napon túl hatályukat vesztik. A Btk. módosítására vonatkozó törvényt az igazságügyi tárca kezdeményezte.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor a döntés kapcsán azt nyilatkozta: jó és európai lépés volt a Btk. korábbi módosítása, melynek nyomán a rágalmazás tényálladéka kikerült a büntető törvénykönyvből.
A jogászok szerint az Alkotmánybíróság döntése zavarossá teszi a jogrendszert, ugyanakkor nincs más választás: tiszteletben kell tartani. Valeriu Stoica korábbi igazságügy-miniszter rámutatott, a mostani határozat a jelenleg tárgyalt ügyekre nem érvényes, csupán az ezután kezdeményezett perekre. A jogászok arra is felhívták a figyelmet, hogy meg kell várni az Alkotmánybíróság indoklását, mivel abból várhatóan kiderül majd, hogy teljes mértékben elvetették a rágalmazásra vonatkozó cikkely Btk.-ból történő kiiktatását, vagy csupán egyes esetekre vonatkozik a határozat.
Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány jogvédő szervezet elnöke ugyanakkor érthetetlennek minősítette az alkotmánybírák döntését. „Nem értem, miért ütközne az alaptörvénybe a rágalmazás és a becsületsértés kiiktatása a bűncselekmények sorából. A módosított törvény értelmében ugyanis az elkövető továbbra is felelősségre vonható a rágalmazásért, csak nem büntető, hanem polgárjogi úton” – hangsúlyozta Weber.
A döntéssel szemben a Sajtófigyelő Ügynökség, a Független Újságíróközpont és a Román Sajtóközpont is tiltakozott, súlyosnak nevezve annak emberi jogi következményeit, mivel véleményük szerint korlátozza a szólásszabadságot.