
Ismét megszavazta kedden a parlament a honatyák jogállását szabályozó törvény módosítását, amelynek nyomán jelentős mértékben, egyes esetekben akár több mint 4000 lejre is megnőhet a honatyák nyugdíja.
2015. december 15., 13:252015. december 15., 13:25
2015. december 15., 17:002015. december 15., 17:00
A törvényt júniusban egyszer már elfogadták, de Klaus Johannis államfő megfontolásra visszaküldte azt a törvényhozásnak. Az elnök szerint a pluszjuttatás indokolatlan és önkényes, a parlamenti képviselőknek nem kellene privilégiumokkal rendelkezniük, hiszen nem járultak hozzá a nyugdíjalaphoz. Ennek ellenére most kisebb módosításokkal, 287 támogató vokssal 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett ismét megszavazták a saját nyugdíjemelésüket a honatyák.
A korábban Johannis által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenezte a jogszabályt, és nem vett részt a szavazáson. Ludovic Orban, a képviselőház liberális alelnöke a csalás gyanúját is fölvetette, szerinte ugyanis gyanús, hogy a PNL kivonulása után valóban maradt-e annyi honatya a parlamentben, amennyit a szavazás végeredménye mutat.
A voksolás során vita támadt amiatt, hogy Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke csak a módosításról szóló bizottsági jelentést akarta megszavaztatni, de figyelmeztették rá, hogy magáról a jogszabályról is voksolni kell.
A módosítások értelmében nem kapnak emelt nyugdíjat, akik nem töltöttek ki egy teljes, négyéves mandátumot, azok sem, akik túllépték a nyugdíjkorhatárt, de még honatyák. Nem jár a korrupció miatt jogerősen elítélteknek sem. Ugyanakkor azok, akik összeférhetetlenség miatt veszítették el mandátumukat, jogosultak maradtak a juttatásra. Johannisnak ennek nyomán egy lehetősége maradt: hogy az alkotmánybíróságon nyújtson be óvást a törvény ellen.
A tervezetet, amelynek nyomán az államkasszára havi 240 ezer lejes többletkiadás vár, benyújtásakor kétszázhuszonöt képviselő írta alá. Az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által megfogalmazott javaslat értelmében az illetmény összegét úgy állapítanák meg, hogy a bruttó havi fizetésük 0,55 százalékát megszoroznák a letöltött mandátumok számával.
Így egy négyéves mandátumért 1550, két mandátumért 3100 lej jár, egy három mandátumot letöltött honatya pedig havi 4600 lejt kap. A dokumentumban az indítvány szerzői azzal indokolják a nyugdíjemelés szükségességét, hogy a képviselőknek és a szenátoroknak joguk van a „természetes és méltányos\" illetményhez a parlamenti tevékenységüket honorálandó.
Az is szerepel az indokok között, hogy javítani kívánják a parlament minőségét és tevékenységét, ez pedig azáltal érhető el, ha növelik a honatyai pálya vonzerejét, motiválandó a köz- és a magánszférában tevékenykedő szakembereket, hogy jelöltnek jelentkezzenek a parlamenti választások előtt.
Emellett szeretnék „felzárkóztatni\" a román parlament nyugdíj- és illetményrendszerét az Európai Parlamentben és az uniós tagállamok többségének parlamentjeiben alkalmazott rendszerhez. Egyúttal egységesen kívánják kezelni a törvényhozók javadalmazását a törvény alkalmazóiéval – azaz a bírákéval és az ügyészekével.
Azt is állítják, hogy ezáltal megszüntetik a diszkriminációt, amely a honatyákkal szemben áll fent azokhoz képest – pilóták, diplomáciai személyzet –, akik visszakapták a 2010-ben a gazdasági válság miatt megvont különleges nyugdíjukat. Hivatkoznak arra is, hogy a parlament kiemelt felelősséggel bír a polgárok érdekeinek képviseletében, ezért a honatyáknak tilos státusukkal összeférhetetlen közhivatalt vagy üzleti pozíciót betölteniük.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke az indokok mellé azt az érvet is felsorakoztatta, miszerint ezekkel a nyugdíjakkal kompenzálnák a honatyákat, akik mandátumuk alatt „nélkülözni\" kénytelenek, hiszen ezen időtartam alatt nem tehetnek szert más jövedelemre, kivéve, ha oktatóként tevékenykednek valahol.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a szövetség alsóházi frakcióvezető-helyettese még júniusban úgy nyilatkozott lapunknak: a nyugdíjakról szóló szavazás nem más, mint egy procedúra lezárása, miután már korábban döntöttek a pilóták, illetve a bírósági írnokok nyugdíjának visszaállításáról.
„Kilenc sajátos nyugdíj volt, amit a megszorító intézkedések 2010-es elfogadásakor egyetlen törvénnyel helyeztek hatályon kívül. Először a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését szüntettük meg, ezután következtek a nyugdíjak, és most, utolsóként került sorra a képviselők és szenátorok nyugdíja\" – mondta Márton.
Arra a kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy ez tovább rontja a parlament – és benne az RMDSZ honatyáinak – amúgy is megtépázott hírnevét, igennel válaszolt. „Biztos vagyok benne, hogy rontja a parlament megítélését, mint ahogy abban is, hogy egy ilyen döntést sohasem lehetne úgy meghozni, hogy ne legyen elégedetlenség. Akkor lenne általános egyetértés, ha arról szavaznánk, hogy egyharmaddal csökkenjenek a parlamenti illetmények\" – hangoztatta lapunknak Márton Árpád.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!