Iskolát teremtett Bukarestben a „székely gladiátor”

A 71 évesen, súlyos betegségben elhunyt kaszkadőr-színészt katonai tiszteletadással helyezték végső nyugalomra a Bellu temetőben.

A bukaresti művészvilágban és közéletben „Szobi” Csehként emlegetett alkotó 1942-ben született Csíkszeredában, székely származására mindig is büszke volt. Családjával Brassóba költöztek, ahol már gyerekkorában kiütköztek kaszkadőri képességei: feljegyzések szerint gyakran mászott fel és sétált végig a brassói Fekete templom tetején. De sűrűn követett el akkoriban főben járó bűnnek számító csínytevéseket is – egy alkalommal állítólag vizestömlővel elárasztotta a kommunista párt helyi szervezetének irattárát, máskor kutyákat uszított a milicistákra –, emiatt három évre a kiskorúak négyfalusi javítóintézetébe száműzték.

Esti tagozaton végezte el a gimnáziumot, közben vaskohóban, traktorgyárban dolgozott, darualkatrészeket hegesztett. 1966-ban szerzett diplomát a bukaresti Testnevelési Főiskolán, de már tanulmányai közben elszerződött a bukaresti Állami Cirkuszba trapézművésznek. Harmadévesen kezdett filmekben szerepelni, elsőként a Sergiu Nicolaescu rendezte Dákok című történelmi eposzban.

Cseh Szabolcs volt az első kaszkadőr az országban, akit hivatásos szakemberként alkalmazott a Román Mozivállalat, a hatvanas évek végétől elképzelhetetlen volt nélküle akciójelenetes filmet rendezni. Pályafutása során több mint százötven filmben szerepelt – egyebek mellet olyan közismert színészek oldalán, mint Florin Piersic –, és több mint 70 kaszkadőrbemutatót tartott Romániában és az ország határain túl.

Kaszkadőrként vagy egyes jelenetek rendezőjeként 38 nemzetközi produkció elkészítésében vett részt, együttműködött többek között Costa Gavras görög filmrendezővel is. Egyes mutatványait a mai napig világviszonylatban egyedülállóként tartják számon: az 1971-ben forgatott Mihai Viteazul című történelmi filmben 13 méteres szabadesést produkált, több csontja el is tört, más alkotásban lóháton ugratott ablakon keresztül vagy ugyancsak lóval bucskázott le egy hetvenméteres hegyoldalról.

A rendszerváltás után kevés filmben vállalt szerepet, bevallása szerint elsősorban a romániai filmipart behálózó korrupció, a kaszkadőrök rosszul fizetettsége miatt. Hosszú ideig színpadi mozgást oktatott a bukaresti Dráma- és Filmakadémián, egy évtizeddel ezelőtt pedig Gladiátor néven átfogó programot indított útjára a fiatalkori bűnözés visszaszorítása érdekében; a projekt keretében szociálisan hátrányos körülmények között felnőtt kiskorúakat és utcagyerekeket, sőt később szellemileg-fizikailag sérült kicsiket rehabilitáltak különböző edzésmódszerekkel.

Cseh Szabolcs hírnevét egyáltalán nem tépázta meg, amikor három évvel ezelőtt kiderült róla, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Az átvilágítóbizottságban feltárt dokumentumok szerint 1978-ban szervezték be, és azokról a kollégáiról jelentett a Szekuritáténak, akik el akarták hagyni az országot. Cseh Szabolcs az ügy kipattanásakor egy pillanatig sem tagadta, hogy besúgó volt, sőt beismerte, hogy saját maga ajánlotta fel szolgálatait a politikai rendőrségnek, mégpedig a filmiparra már akkor jellemző korrupció felszámolása érdekében.

A legismertebb romániai kaszkadőr sokszor ellátogatott szülőföldjére, főleg Háromszékre, ahol ma is élnek rokonai; fiait egyébként Árpád és Alex névre keresztelte. A számos hazai és nemzetközi szakmai elismerésben részesültő Cseh Szabolcsot 2005-ben, első kulturális miniszteri mandátuma idején Kelemen Hunor kitüntetette, Traian Băsescu államfő ugyanakkor post mortem a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát ítélte oda neki.