Iordache: a parlament dönthet a közkegyelemről

Florin Iordache igazságügy-miniszter fontolóra veszi, hogy a részleges közkegyelemre és a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó tervezeteket a parlamentben, sarkalatos törvényként fogadtassa el, nem pedig kormányrendeletként. Ezt ő maga mondta hétfőn az igazságügyi tárca által a témában szervezett közmeghallgatáson.

„A részleges közkegyelemről szóló tervezet nem vonatkozik sem az erőszaktevőkre, sem a gyilkosokra, sem azokra, akiket korrupcióval vádolnak, sem a visszaesőkre, a fő feltétel pedig, amelyet kikötöttünk, az, hogy az érintettek megtérítsék az okozott kárt. A második tervezet célja pedig az, hogy összhangba hozza a büntető törvénykönyvet az alkotmánybíróság ítéleteivel” – állította a miniszter bevezető felszólalásában.

Iordache közölte, a taláros testület az elmúlt héten a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás újabb hat cikkelyét nyilvánította alkotmányellenesnek. „Ilyen körülmények között szükséges, hogy az indoklás közzétételét követően újabb módosító javaslatokkal álljunk elő” – tette hozzá. Azt is kijelentette, hogy a módosítások egyetlen politikust sem érintenek.

A vitatott, és több tízezres utcai tüntetéseken – Bukarestben vasárnap este egyes becslések szerint 50, Kolozsvárott 15 ezren vonultak utcára, de az ország többi nagyvárosában is ezrek tiltakoztak – bírált tervezetekről szóló meghallgatásra az igazságügyi tárca csupán két órát szánt, de végül hosszú órákon át sorolták álláspontjukat a bírálók. Iordache ígéretet tett arra, hogy a tárca által kidolgozott végső változat figyelembe veszi az elhangzott észrevételeket, és a Sorin Grindeanu kormányfővel folytatott egyeztetések után kikerülnek belőle a homályos vagy következetlenséget tartalmazó részek.

Bírált módosítások

A több mint száz érdeklődő jelenlétében megtartott közmeghallgatáson számos civil szervezet képviselői mellett felszólalt egy, a tervezetek ellen internetes petíciót indító polgár, Gabriel Buiculescu is, aki azt kérte, hogy a hivatali visszaélés ne csak akkor minősüljön bűncselekménynek, ha az okozott kár meghaladja a 200 000 lejt, és azt is kérte, hogy a közkegyelem ne vonatkozzon a felfüggesztett szabadságvesztésre. A módosítások ugyanis ebben a formában csak bátorítják a korrupciót. A bányászjárások Áldozatainak Egyesülete azt követelte, hogy a módosításokat ne kormányrendelet formájában fogadják el, hanem a parlamentben.

Jelen volt George Becali, a Bukaresti Steaua labdarúgóklub finanszírozója is, aki korábban politikusként is tevékenykedett, és korrupciós ítéletek miatt börtönben is ült. Azt javasolta, hogy a részleges közkegyelem csupán a 3-4 évig terjedő szabadságvesztésekre terjedjen ki az eredetileg tervezett öt helyett, mivel nem tud olyan politikusról, aki ilyen kis büntetést kapott volna.
A Polgárokat az Állam Visszaélései Ellen Védő Alapítvány (FACIAS) ugyanakkor a rendeletek hatályának kiterjesztését és az öt évnél hosszabb szabadságvesztések újragondolását kérte a börtönökben uralkodó állapotokra hivatkozva.

Véleményt nyilvánított az ügyben Klaus Johannis államfő is, aki hétfőn ismét Facebook-üzenetben követelte a tervezetek visszavonását. Úgy fogalmazott, a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a polgárok akaratát. Szerinte az ország csak veszíthet, ha a kormány tovább húzza az ügyet, amely miatt már eddig is több tízezer ember vonult utcára.

Grindeanu: tiszteljük az állampolgárt

Vasárnap este egyébként Sorin Grindeanu miniszterelnök is véleményt nyilvánított a közkegyelem tervezetéről. Állítása szerint az már eleve szerepelt a kormányprogramban, a „tisztelet az állampolgárral szemben\", illetve a „normális\" igazságügyi rendszerről szóló fejezetben. Grindeanu szerint a tervezet elfogadása mindenképpen törvényes lesz, függetlenül attól, hogy sürgősségi kormányrendelettel, a parlamentben vagy kormányzati felelősségvállalással fogadják el.
Megjegyezte: maga a részleges közkegyelem nem oldja meg maradéktalanul a börtönök túlzsúfoltságának problémáját – Florin Iordache igazságügy-miniszter ugyanis ezzel indokolta annak szükségességét –, hanem egyéb intézkedésekre is szükség van.

A kormányfő közölte, várja a javaslatokat a minisztertől, mivel egyelőre számára sem egyértelmű, mit is szeretne, azonban, mint kifejtette, az igazságügyi tárcának jogában áll a legjobb javaslattal előállni, mivel „nagyon nagy a demokrácia.” A tüntetések kapcsán megjegyezte: tiszteletben tartja az érvekkel alátámasztott véleményeket, a békés tiltakozáshoz pedig mindenkinek joga van, ugyanakkor hozzátette: a szólásszabadsághoz jóérzésnek is társulnia kell. Egyben úgy vélte, a tüntetések átpolitizálódtak, és „kellemetlen meglepetésnek\" nevezte, hogy a múlt vasárnapi bukaresti tüntetésen Klaus Johannis államfő is részt vett.

Mint arról beszámoltunk, a január elején hivatalba lépett szociálliberális kormány egy közkegyelmi és egy másik, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló tervezettel készül enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán. A jobboldali ellenzék és Klaus Johannis államfő viszont azt állítja: valójában a korrupt politikusokat akarják megmenteni a felelősségre vonástól. A tervezetek nyilvánosságra kerülése óta mindennaposak a tüntetések.