Fotó: Facebook/román védelmi minisztérium
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak, Románia pedig „megbízható partnerként” szilárdította meg státuszát a szövetségen belül – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis román államfő, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
2024. április 10., 12:292024. április 10., 12:29
„A NATO keleti szárnyának országai jelenleg az elrettentés és a védelem első szövetséges vonalában vannak, hogy fenntartsák az euroatlanti biztonságot Oroszország agresszív magatartásával szemben. Ezért jogos törekvés, hogy a NATO vezetői struktúráiban jelentősebb képviseletet kapjon egy olyan régió, amely történelmileg állandó orosz fenyegetéssel nézett szembe. Románia valamennyi szövetségestől elismerést kapott a hadseregünk teljesítményéért és professzionalizmusáért, és megszilárdította a NATO-n belüli megbízható partneri státuszát. Tulajdonképpen ezek voltak az okai annak, hogy beneveztem a NATO főtitkári posztjára kiírt pályázatra, mivel meggyőződésem, hogy a tapasztalat és e bonyolult régió sajátosságainak alapos ismerete jelentős értéket jelent a jövőbeni döntésekhez, amelyeket a szövetségnek az euroatlanti biztonság szavatolása érdekében kell meghoznia” – mondta az elnök a ROMÁNIA - NATO, 20 év című bukaresti endezvényen.
Iohannis megjegyezte, hogy
„Országunk NATO-csatlakozása és európai pályánk az 1989-es forradalom után a legfőbb nemzetstratégiai célunk volt. Miután elértük, a NATO-tagság az egyik olyan szilárd alap lett, amelyen a mai Romániát felépítették. Románia erős, felelős és megbecsült szövetséges Európában és a világban, mélyen elkötelezett az európai és euroatlanti biztonsági struktúra iránt” – mondta az elnök az Agerpres szerint.
Klaus Iohannis hozzátette, hogy a jelenlegi időszakot számos európai és globális szintű kihívás jellemzi, és Románia kül- és biztonságpolitikája a NATO-ban, az EU-ban és az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerségben gyökerezik.
Jelen voltunk Afganisztánban, részesei voltunk az iraki többnemzetiségű erőknek, és együtt harcoltunk a globális terrorizmus ellen. Ma komoly jelenlétet tartunk fenn a NATO koszovói missziójában, és jelentősen hozzájárulunk a NATO elrettentő erejének és védelmi pozíciójának megerősítéséhez a keleti szárnyon” – mondta az elnök.
Hozzátette, hogy Románia „működőképes és robusztus” NATO-struktúráknak ad otthont, a román katonák pedig az Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Belgium, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Észak-Macedónia és Luxemburg több mint 5000 katonájával működnek együtt és tartanak hadgyakorlatokat az országban.
Az államfő arra is kitért:
Beszédében kifejtette, hogy az emberek biztonságát csak modern technológiával felszerelt hadsereg garantálhatja. Emlékeztetett arra, hogy 2023-tól kezdődően Románia a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra növelte a védelmi kiadásait, a többletösszeget pedig a román hadsereg felszerelésére, a katonák motiválására és kiképzésére, valamint a szövetséges erőkkel való interoperabilitás szintjének növelésére fordították. Hangsúlyozta, hogy mindezek mellett az országnak a hadsereg tartalékerejének megerősítésére, a védelmi ipara újjáélesztésére és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére kell törekednie.
Iohannis kijelentette, hogy
Románia továbbra is határozottan támogatja a transzatlanti kapcsolatokat, valamint a NATO és az EU közötti intenzívebb együttműködést – szögezte le beszédében az államfő.
Az eseményen felszólalt Marcel Ciolacu miniszterelnök is, aki kijelentette:
Beszédében kiemelte, hogy Románia továbbra is érett és hiteles szövetséges, amelyik képes proaktívan és kitartóan fellépni saját céljai elérése és a NATO értékeinek védelme érdekében.
„Az euroatlanti integráció stratégiai kül- és biztonságpolitikai cél volt, amelyet az egész társadalom és a politikai osztály támogatott. Ez az országos célkitűzés egy olyan demokratikus és virágzó Románia alapjává vált, amely történelmünk legszilárdabb biztonsági garanciáit tudja nyújtani polgárainak” – mondta Ciolacu.
Hozzátette, hogy
A védelmi minisztérium szerdán ROMÁNIA-NATO, 20 év címmel rendezvényt szervez, amelyen Románia két évtizedes NATO-tagságát ünneplik meg.
Az eseményen részt vesz Klaus Iohannis államfő, Nicolae Ciucă szenátusi elnök, Marcel Ciolacu miniszterelnök, valamint Románia és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamainak politikai és katonai személyiségei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Idén szeptemberben 4 692 810 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3548-cal többet, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján. A Romgaz azt szeretné elérni, mentesítsék a kötelezettség alól, hogy szén-dioxidot tároljon a kimerült gázmezőkben.
Megrázó eset történt péntek este a Vaslui megyei Vinderei községhez tartozó Docăneasa faluban: egy 4 éves kisfiút és egy 8 éves kislányt holtan találtak egy helyi vízgyűjtő tóban.
Egy ausztriai klinikára szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás egyik sérültjét – közölte szombaton a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!