Fotó: Facebook/román védelmi minisztérium
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak, Románia pedig „megbízható partnerként” szilárdította meg státuszát a szövetségen belül – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis román államfő, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
2024. április 10., 12:292024. április 10., 12:29
„A NATO keleti szárnyának országai jelenleg az elrettentés és a védelem első szövetséges vonalában vannak, hogy fenntartsák az euroatlanti biztonságot Oroszország agresszív magatartásával szemben. Ezért jogos törekvés, hogy a NATO vezetői struktúráiban jelentősebb képviseletet kapjon egy olyan régió, amely történelmileg állandó orosz fenyegetéssel nézett szembe. Románia valamennyi szövetségestől elismerést kapott a hadseregünk teljesítményéért és professzionalizmusáért, és megszilárdította a NATO-n belüli megbízható partneri státuszát. Tulajdonképpen ezek voltak az okai annak, hogy beneveztem a NATO főtitkári posztjára kiírt pályázatra, mivel meggyőződésem, hogy a tapasztalat és e bonyolult régió sajátosságainak alapos ismerete jelentős értéket jelent a jövőbeni döntésekhez, amelyeket a szövetségnek az euroatlanti biztonság szavatolása érdekében kell meghoznia” – mondta az elnök a ROMÁNIA - NATO, 20 év című bukaresti endezvényen.
Iohannis megjegyezte, hogy
„Országunk NATO-csatlakozása és európai pályánk az 1989-es forradalom után a legfőbb nemzetstratégiai célunk volt. Miután elértük, a NATO-tagság az egyik olyan szilárd alap lett, amelyen a mai Romániát felépítették. Románia erős, felelős és megbecsült szövetséges Európában és a világban, mélyen elkötelezett az európai és euroatlanti biztonsági struktúra iránt” – mondta az elnök az Agerpres szerint.
Klaus Iohannis hozzátette, hogy a jelenlegi időszakot számos európai és globális szintű kihívás jellemzi, és Románia kül- és biztonságpolitikája a NATO-ban, az EU-ban és az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerségben gyökerezik.
Jelen voltunk Afganisztánban, részesei voltunk az iraki többnemzetiségű erőknek, és együtt harcoltunk a globális terrorizmus ellen. Ma komoly jelenlétet tartunk fenn a NATO koszovói missziójában, és jelentősen hozzájárulunk a NATO elrettentő erejének és védelmi pozíciójának megerősítéséhez a keleti szárnyon” – mondta az elnök.
Hozzátette, hogy Románia „működőképes és robusztus” NATO-struktúráknak ad otthont, a román katonák pedig az Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Belgium, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Észak-Macedónia és Luxemburg több mint 5000 katonájával működnek együtt és tartanak hadgyakorlatokat az országban.
Az államfő arra is kitért:
Beszédében kifejtette, hogy az emberek biztonságát csak modern technológiával felszerelt hadsereg garantálhatja. Emlékeztetett arra, hogy 2023-tól kezdődően Románia a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra növelte a védelmi kiadásait, a többletösszeget pedig a román hadsereg felszerelésére, a katonák motiválására és kiképzésére, valamint a szövetséges erőkkel való interoperabilitás szintjének növelésére fordították. Hangsúlyozta, hogy mindezek mellett az országnak a hadsereg tartalékerejének megerősítésére, a védelmi ipara újjáélesztésére és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére kell törekednie.
Iohannis kijelentette, hogy
Románia továbbra is határozottan támogatja a transzatlanti kapcsolatokat, valamint a NATO és az EU közötti intenzívebb együttműködést – szögezte le beszédében az államfő.
Az eseményen felszólalt Marcel Ciolacu miniszterelnök is, aki kijelentette:
Beszédében kiemelte, hogy Románia továbbra is érett és hiteles szövetséges, amelyik képes proaktívan és kitartóan fellépni saját céljai elérése és a NATO értékeinek védelme érdekében.
„Az euroatlanti integráció stratégiai kül- és biztonságpolitikai cél volt, amelyet az egész társadalom és a politikai osztály támogatott. Ez az országos célkitűzés egy olyan demokratikus és virágzó Románia alapjává vált, amely történelmünk legszilárdabb biztonsági garanciáit tudja nyújtani polgárainak” – mondta Ciolacu.
Hozzátette, hogy
A védelmi minisztérium szerdán ROMÁNIA-NATO, 20 év címmel rendezvényt szervez, amelyen Románia két évtizedes NATO-tagságát ünneplik meg.
Az eseményen részt vesz Klaus Iohannis államfő, Nicolae Ciucă szenátusi elnök, Marcel Ciolacu miniszterelnök, valamint Románia és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamainak politikai és katonai személyiségei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!