Fotó: Bíró Blanka
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét Romániában – közölte szerdán a bukaresti elnöki hivatal.
A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlățean szociáldemokrata (PSD) szenátor terjesztette a parlament elé, amely május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – szavazta meg, hogy Romániában hivatalos ünneppé váljon az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békediktátum évfordulója. „A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor. Az MTI által idézett Corlățean szerinte ez a dokumentum képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját, és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”.
Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni – mutatott rá az RMDSZ elnöke. A román törvényhozók arra számítottak, hogy Klaus Iohannis kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés idei századik évfordulója előtt. Az elnök azonban előbb alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, majd miután az alkotmánybíróság elutasította a kifogásait, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
Alkotmányossági óvásában Iohannis azzal érvelt, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, felülvizsgálati kérelmében pedig azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. Miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő már nem tagadhatta meg hatályba léptetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam a NATO és az Európai Unió biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségűnek értékeli a Fekete-tenger kontinentális talapzatában található földgázkészleteket, és többek között ezért él elővásárlási jogával.
Nem csupán az emberek élelmiszer-ellátása akadozott az 1989 előtti nacionálkommunista időszakban, de a háziállatok is éheztek – derül ki a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által hétfőn közzétett dokumentumokból.
Immár nem csupán az 1500, de a 3000 fősnél kevesebb lakosú települések összevonása is napirenden van – derült ki hétfőn.
Jókora összegű bírságot rótt ki a rendőrség arra a négy közmunkásra, aki a múlt héten azzal keltett országos felháborodást Romániában, hogy szemétszállításra használt egy román zászlót a Suceava megyei Bosanci községben.
A korábbi pártelnök- miniszterelnök Ludovic Orban és pártja, a Jobboldali Erő visszatér a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) – döntötte el a PNL vezetősége vasárnap este.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás