Helyet követel. Emil Hurezeanu szerint Románia jogosult részt venni az ukrajnai békéről szóló tárgyalásokon
Fotó: Facebook/Románia ausztriai nagykövetsége
Románia továbbra is az Egyesült Államok megbízható szövetségese, a „közös sorsban osztozó” európai államok egyike, és Európa, köztük Románia részvételét szorgalmazza az ukrajnai béketárgyalásokon. Bukarest érvei között szerepel, hogy legmodernebb rakétavédelmi arzenáljának 25 százalékát adományozta Ukrajna védelmére – jelentette ki a müncheni biztonsági konferencián jelen lévő Emil Hurezeanu román külügyminiszter a caleaeuropeana.ro-nak adott interjúban.
2025. február 17., 08:332025. február 17., 08:33
Hurezeanu szerint Donald Trump amerikai elnök békeügyi különmegbízottja „elfogadta a nézeteinket, megerősítette azokat, azt mondta, hogy nincsenek kétségei” Románia elképzeléseivel kapcsolatban a közelgő béketárgyalásokról.
– hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint a Trump-kormányzat felfogása a biztonsági konferencia tárgyalásai kapcsán, miszerint azt mondta, Európával konzultálnak, de kizárják a tárgyalásokból, az európaiak egységének és összetartásának „tesztüzemmódját” jelenti, hogy hagyják-e, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal együtt az európaiak feje fölött állapodjon meg.
A román diplomácia vezetője szerint az Emmanuel Macron francia elnök által rendezett rendkívüli európai találkozó célja az lehet, hogy minél hamarabb előkészítsék az Európai Tanács 27 országot érintő csúcstalálkozóját, és Romániának minden érve megvan arra, hogy részt vegyen ezeken a tárgyalásokon, ugyanakkor nem erősítette meg a román részvételt a párizsi találkozón.
(...) Nemcsak a leghosszabb határunk van Ukrajnával, hanem több mint egymillió menekült áthelyezését is támogattuk, minden aratási szezonban 50-60 millió tonna ukrán gabonát szállítunk át a kikötőinken keresztül, 16 ukrán pilótát képezünk ki. Átadtuk Ukrajnának az egyik Patriot-ütegünket, a négyből egyet, a legmodernebb rakétavédelmi arzenálunk 25 százalékát. Azon országok közé tartozunk, amelyek betartják a paktumokat, szerződéseket. A romániai forradalom óta azon európai országok közé tartozunk, amelyek sorsközösséget alkotnak az Egyesült Államokkal” – mondta Hurezeanu.
Elözben Cristian Diaconescu, az elnöki kancellária vezetője vasárnap este kifejtette, hogy Románia miért nem vesz részt a párizsi találkozón, amelyen több európai ország Ukrajna jövőjéről tárgyal.
„Ez egy informális munkacsoport. Korábban már kétszer ülésezett. Párizsban nem születnek olyan döntések, amelyek a biztonságot, a regionális stabilitást, a keleti szárnyat, konkrétan Romániát érintik. Amennyire én tudom, vita lesz az Ukrajna javára biztosított európai védelmi képességekről, amelyek hiteles biztonsági garanciákat jelentenének. Másrészt pedig egy olyan terv is szóba kerül, amely szerint Ukrajna automatikusan NATO-tagságot kapna, ha Oroszország megszegné a mielőbb létrehozandó tűzszüneti megállapodást” – magyarázta Diaconescu.
Hozzátette, hogy folytatni fogják a párizsi tárgyalásokat.
Ez egy munkacsoport kezdeményezése, amelyet már egy ideje létrehoztak, nem feltétlenül szükséges részt venni benne, hanem inkább tartalmi hozzáállásról van szó. Ami pedig Romániát illeti, a helyzet alakul, és Románia semmilyen körülmények között nem vesz részt semmiben, ami Európa megosztását jelenti” – mondta az elnöki kancellária vezetője.
Nicușor Dan független jelölt szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek és Emil Hurezeanu külügyminiszternek ,,kötelessége” helyet szerezni az Emmanuel Macron francia elnök által sürgősen összehívott párizsi tárgyalások asztalánál.
Megkérdezték J.D. Vance amerikai alelnöknek a müncheni találkozón tett nyilatkozatáról is.
– tette hozzá Cristian Diaconescu.
Mint arról beszámoltunk, J.D. Vance avéleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával és a demokratikus értékek aláásásával vádolta meg J. D. Vance amerikai alelnök az Egyesült Államok európai szövetségeseit pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében, amelyben a romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért.
Vance azt mondta, nem Oroszország, Kína vagy más külső tényezők jelentik a fenyegetést Európára nézve. „A fenyegetés belülről jön: Európa visszavonulása néhány alapvető értékétől – olyan értékektől, amelyeket az Egyesült Államokkal is oszt” – fogalmazott Trump helyettese, majd kitért a romániai államfőválasztásra is. Beszélt arról is, hogy
„Ha ez megtörténhetett, akkor valószínűleg Németországban is meg fog történni, és ez sokkoló az amerikai fülnek. Amikor azt látjuk, hogy az európai bíróságok választásokat érvénytelenítenek, a tisztségviselők pedig azt mondják, hogy más választásokat is érvényteleníteni fognak, el kell gondolkodnunk azon, hogy felemelkedünk-e a demokrácia magas színvonalához. Többet kell tennünk annál, hogy csak beszélünk a demokratikus értékekről, tiszteletben is kell tartani ezeket” – idézte az Agerpres hírügynökség az amerikai alelnököt.
„Ha a demokráciátok lerombolható egy külföldi ország által internetes reklámra fizetett néhány százezer dollárral, akkor nem lehet túl erős” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás