Honatyavándorlás a parlamentben

Jóformán nem telik el hét anélkül, hogy a román parlament egyik-másik pártjának valamelyik tagja ne hagyja ott alakulatát, átigazolva egy másik frakcióba. A jelenség nem új keletű a bukaresti politizálásban, a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt civil szervezetek már rangsorolták is a legtöbb pártban megfordult politikusokat, azonban soha annyian nem gyakorolták a pártvándorlást, mint az elmúlt időszakban. A hazai jogszabályok csak a helyi és megyei önkormányzati képviselők esetében tiltják az egyik pártból a másikba történő átigazolást. Pontosabban azok a tanácsosok, akik kilépnek egykori alakulatukból, automatikusan elveszítik mandátumukat, és ugyanez áll fenn abban az esetben, ha a pártok vonják meg bizalmukat önkormányzati képviselőjüktől. Érthető, hogy a helyi és megyei képviselőtestületek tagjai ritkán különböznek össze alakulatukkal, ellentétben a parlamenti képviselőkkel, akik pártjukból való távozásuk esetén megőrzik mandátumukat.

A 2008 decemberében rendezett parlamenti választások óta a 471 képviselő és szenátor közül több mint negyvenen hagyták ott azt a politikai alakulatot, amelynek színeiben mandátumot szereztek. A legnagyobb érvágást a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenvedte el, ahonnan az elmúlt 14 hónap alatt huszonegy honatya (tizenöt képviselő és hat szenátor) távozott, a liberálisok (PNL) tábora pedig tíz képviselővel és öt szenátorral lett kevesebb; az RMDSZ sorait még nem hagyta ott honatya az elmúlt húsz évben. Nagyon sokan álltak át másik képviselőcsoporthoz a tavaly decemberi, Traian Bãsescu második mandátumát eredményező államfőválasztást követően, ugyanakkor jelentős népvándorlás követte a PSD február 20-i, Mircea Geoanã elnök bukását hozó kongresszusát is. Ráadásul a hét frissen távozó honatya között van Cristian Diaconescu szenátor, volt alelnök, igazságügyi és külügyminiszter – aki a kongresszuson megpályázta az elnöki tisztséget – és Marian Sârbu képviselő, volt alelnök és munkaügyi miniszter.

A pártjukat elhagyó képviselők és szenátorok többsége függetlenként folytatta parlamenti tevékenységét (a felsőházi frakció jelenleg 10, a képviselőházi pedig 17 tagot számlál), mások csatlakoztak az Emil Boc kormányfő vezette PDL frakciójához, amely nyolc honatyával gazdagodott 2008-hoz képest. A függetleneknek köszönhetően a Boc-kabinet ma már kényelmes többségnek örvend a törvényhozásban, és vezetőjük, az exszociáldemokrata Gabriel Oprea nyugalmazott hadseregtábornok toborzását a miniszterelnök azzal honorálta, hogy rábízta a védelmi minisztérium irányítását. Miközben a PDL, az RMDSZ, a 18, nem magyar kisebbségi honatya és a függetlenek alkotta koalíció híveinek száma decemberben még csak kettővel haladta meg a beiktatáshoz szükséges 236 szavazatot, a sokak által árulónak tartott honatyák révén a kormány ma már 250 voks fölött diszponál, és nem kell tartania a bizalmatlansági indítványtól. Sőt a napokban olyan hírek szivárogtak ki a PNL-ből, hogy az alakulat hétvégi tisztújító kongresszusa ürügyén nyolc-tíz honatya hagyja ott a liberális pártot. Mindez tovább csökkentené a 31 mandátummal bíró RMDSZ súlyát a koalícióban, még akkor is, ha maga Boc cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a függetlenek által létrehozandó új baloldali alakulat „kiváltaná” a kormányból a magyar alakulatot. Egyébként a román politikusok feddhetetlenségét vizsgáló kimutatások szerint a hazai honatyák közel fele legalább két pártnak volt a tagja a rendszerváltás után, és csak mintegy félszázan kerültek másik alakulatba pártok fúziója révén. Akadnak ugyanakkor, akik négy pártban is megfordultak már, és persze nem számított az ideológiaváltás: „hitelesen” politizáltak a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártban, a baloldali PSD, a jobbközép PDL és a liberális pártban is.