
A menekültekre vonatkozó romániai törvényeket úgy kell módosítani, hogy a menekültek hivatalos iratokat és személyi számot kapjanak – döntötte el hétfőn este a menekültek integrációs programjának kidolgozására összehívott testület.
2015. október 27., 15:572015. október 27., 15:57
2015. október 27., 15:582015. október 27., 15:58
A kormány által az egyeztetést követően kiadott dokumentum értelmében biztosítani kell a lehetőséget a román nyelv elsajátítására, a gyerekek – és egyes felnőttek – oktatáshoz való hozzáférését, az egészségügyi ellátást, a munkához jutást, illetve a szakmai képzést.
Abban is megállapodtak, hogy november 10-ig a helyi önkormányzatok leltárba vesznek minden olyan létesítményt, ahol migránsokat lehet elszállásolni, az oktatási tárca pedig területi románnyelv-oktatási központokat hoz létre.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság számos tagállam által ellenzett döntése értelmében a tagállamok között osztják szét az EU-ba érkezett migránsok egy részét.
A témában megszólalt hétfő este Klaus Johannis álalmfő is, aki szerint Románia nem tranzitországa és nem is célállomása a menekülteknek. Johannis egy bukaresti sajtótájékoztatón számolt be a vasárnapi migrációs csúcsról, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével.
Románia azért vett részt meghívottként ezen a megbeszélésen, mert a szervezők úgy gondolták, jó, ha képviselve van, tekintettel arra, hogy közel van a menekültek útvonalához – mondta az elnök.
Elmondta: azt javasolta, hogy Görögország nagyobb támogatást kapjon, legyen jobb az együttműködés az Európai Unió és Törökország között, és a migrációs útvonalon lévő nyugat-balkáni államok közötti együttműködés is legyen hatékonyabb.
Románia Németország után a második legnagyobb hozzájáruló tagállam a Frontex tevékenységéhez – tette hozzá Klaus Johannis, és jelezte, Bukarest hajlandó növelni az ügynökségnek nyújtott támogatást. Úgy vélte, Románia ezzel részt vesz az uniós tagállamoknak a migránsválság kezelésére irányuló közös erőfeszítésében.
Mindeközben Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy keddi lapinterjúban bejelentette, hogy november 1-jéig ad haladékot Angela Merkel kancellárnak és a szövetségi kormánynak a „nyitott határok politikájának” befejezésére, és ha ez nem történik meg, a bajor vezetés megvizsgálja, hogy mit tehet saját hatáskörben.
Horst Seehofer a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban nem cáfolta, hogy elképzelhetőnek tartja: a tartományi rendőrség lezárja a bajor–osztrák határt, a Bajorországba érkező menedékkérőket pedig egyeztetés nélkül átirányítják más tartományokba. A bajor miniszterelnök bírálta Ausztriát, amiért külön értesítés nélkül menedékkérőket szállít a bajor–osztrák zöldhatárra. Ez a magatartás „megterheli a szomszédi kapcsolatokat”, és így „nem szabad egymással viselkedni\" – mondta Horst Seehofer.
Közben Horvátország továbbra is a szlovén határra szállítja a migránsokat, Szlovénia ezért azzal fenyegetőzik, hogy szigorít határvédelmén – írta kedden a horvát sajtó. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy Ljubljana szigorít a határvédelmén és csökkenti azoknak az áteresztési pontoknak a számát a szlovén–horvát határon, ahol beléphetnek területére a migránsok, ha Zágráb nem tartja tiszteletben a vasárnapi migrációs csúcson megbeszélteket, miszerint a Közel-Keletről érkező bevándorlók útvonalán fekvő országok a jövőben nem engedik át a menekülteket határaikon az érintett szomszédos államok előzetes beleegyezése nélkül.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!