Hivatalos iratokat kapnak a menekültek Romániában

A kormány által az egyeztetést követően kiadott dokumentum értelmében biztosítani kell a lehetőséget a román nyelv elsajátítására, a gyerekek – és egyes felnőttek – oktatáshoz való hozzáférését, az egészségügyi ellátást, a munkához jutást, illetve a szakmai képzést.

Abban is megállapodtak, hogy november 10-ig a helyi önkormányzatok leltárba vesznek minden olyan létesítményt, ahol migránsokat lehet elszállásolni, az oktatási tárca pedig területi románnyelv-oktatási központokat hoz létre.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság számos tagállam által ellenzett döntése értelmében a tagállamok között osztják szét az EU-ba érkezett migránsok egy részét.

A témában megszólalt hétfő este Klaus Johannis álalmfő is, aki szerint Románia nem tranzitországa és nem is célállomása a menekülteknek. Johannis egy bukaresti sajtótájékoztatón számolt be a vasárnapi migrációs csúcsról, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével.

Románia azért vett részt meghívottként ezen a megbeszélésen, mert a szervezők úgy gondolták, jó, ha képviselve van, tekintettel arra, hogy közel van a menekültek útvonalához – mondta az elnök.
Elmondta: azt javasolta, hogy Görögország nagyobb támogatást kapjon, legyen jobb az együttműködés az Európai Unió és Törökország között, és a migrációs útvonalon lévő nyugat-balkáni államok közötti együttműködés is legyen hatékonyabb. 

Románia Németország után a második legnagyobb hozzájáruló tagállam a Frontex tevékenységéhez – tette hozzá Klaus Johannis, és jelezte, Bukarest hajlandó növelni az ügynökségnek nyújtott támogatást. Úgy vélte, Románia ezzel részt vesz az uniós tagállamoknak a migránsválság kezelésére irányuló közös erőfeszítésében.

Mindeközben Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy keddi lapinterjúban bejelentette, hogy november 1-jéig ad haladékot Angela Merkel kancellárnak és a szövetségi kormánynak a „nyitott határok politikájának” befejezésére, és ha ez nem történik meg, a bajor vezetés megvizsgálja, hogy mit tehet saját hatáskörben.

Horst Seehofer a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban nem cáfolta, hogy elképzelhetőnek tartja: a tartományi rendőrség lezárja a bajor–osztrák határt, a Bajorországba érkező menedékkérőket pedig egyeztetés nélkül átirányítják más tartományokba. A bajor miniszterelnök bírálta Ausztriát, amiért külön értesítés nélkül menedékkérőket szállít a bajor–osztrák zöldhatárra. Ez a magatartás „megterheli a szomszédi kapcsolatokat”, és így „nem szabad egymással viselkedni\" – mondta Horst Seehofer.

Közben Horvátország továbbra is a szlovén határra szállítja a migránsokat, Szlovénia ezért azzal fenyegetőzik, hogy szigorít határvédelmén – írta kedden a horvát sajtó. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy Ljubljana szigorít a határvédelmén és csökkenti azoknak az áteresztési pontoknak a számát a szlovén–horvát határon, ahol beléphetnek területére a migránsok, ha Zágráb nem tartja tiszteletben a vasárnapi migrációs csúcson megbeszélteket, miszerint a Közel-Keletről érkező bevándorlók útvonalán fekvő országok a jövőben nem engedik át a menekülteket határaikon az érintett szomszédos államok előzetes beleegyezése nélkül.