Gyanús restitúciók soron kívül

A hatóság által szolgáltatott adatok szerint a 2008 és 2011 közötti időszakban 1407 visszaigénylési ügyben döntöttek normális ügymenetben, míg 2269 esetben soron kívül bírálták el a dossziékat. Ebből 131 esetben olyan visszaigénylésekről volt szó, amelyeket nem a jogos örökösök nyújtottak be, hanem az örökösödési jogot megvásárló személyek. A jelentés kiemeli, hogy a vizsgált időszakban a soron kívül megoldott ügyek száma jóval nagyobb volt, mint a beérkezési sorrendben elbírált dossziéké, így a restitúciós bizottság a kivételt emelte szabállyá.

Mivel nem létezett olyan kritériumrendszer, amely rögzítette volna, milyen indokkal lehet egy visszaigénylésről soron kívül dönteni, a soron kívüli igényléseket összegyűjtötték, és egyszerre döntöttek róluk, bár – az ellenőrző testület szerint – voltak olyan kérvények, amelyekhez semmilyen bizonyító iratot nem csatoltak, amely igazolta volna, hogy a visszaigénylő valóban jogosult a soron kívüli elbírálásra.

Az indokok között olyan betegségek szerepeltek, mint a paranoia, a csontritkulás, a depresszió, a pánikrohamok vagy a vastagbélproblémák. Az egyik igénylő – igazoló iratok nélkül – azon az alapon kért soron kívüli elbírálást, hogy 82 éves, és három, drága műtéti beavatkozásnak kell alávetnie magát, egy másik pedig azzal érvelt, hogy 93 éves, és szociális támogatásból él az Egyesült Államokban. A jelentés szerint olyan igénylő is akadt, aki azzal indokolta a gyorsított elbírálás iránti igényét, hogy etnikai alapon üldözik. A soron kívül elbírált visszaigénylések között az a csúcstartó, amelynek benyújtója több mint 108 millió lejes kárpótlást kapott.

Mint arról beszámoltunk, az ellenőrző testület arra is felhívta a figyelmet, hogy akár 2039-ig is elhúzódhat a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása. Megállapították, hogy a 2001/10-es törvény alapján, magánszemélyek által benyújtott visszaszolgáltatási kérelmek elbírálása 2005 és 2015 között lassú ütemben haladt, évente 1785 ügyben született döntés. Tavaly év végén még több mint 42 ezer kérelem volt a hatóság asztalán. Ha a jelenlegi ütemben folyik a restitúció, a folyamat csak 24 év múlva, 2039-ben zárul le. A több mint 42 ezer kérelemből és a hozzájuk társuló iratcsomóból 12 134-et adtak ki a hatóság valamelyik alkalmazottjának, több mint 30 300, vagyis a kérelmek több mint 71 százaléka még feldolgozatlan.

Az ellenőrző testület szerint a 2013/165-os törvény alapján elbírálandó, több mint 11 500 kárpótlási kérelem 54 százaléka esetében még semmilyen lépést nem tett a hatóság az elbírálás érdekében. A törvény szerint május 20-ig kellene ez utóbbiak esetében döntésnek születnie, de ez azt jelenti, hogy a hatóságnak havonta 1688 kérelemről kell határoznia, miközben két és fél év alatt havonta csak 97 iratcsomót dolgozott fel.