Forradalomdosszié: kivizsgálják a gyilkosságokat

Licu a döntést azzal indokolta, hogy a korábbi vizsgálatok során az ügyészek nem követtek el mindent az igazság kiderítése érdekében, számos bizonyítékot is figyelmen kívül hagytak. Emellett az is fontos indok, hogy a gyilkosság bűncselekménye nem évül el. Az ügy előzménye, hogy a katonai ügyészség tavaly októberben úgy döntött: nem indít nyomozást az 1989-es forradalommal kapcsolatban, miután megállapították, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt.

A legfőbb ügyészség által tavaly októberben kiadott közlemény szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat. Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között – amíg Nicolae Ceauşescu hatalmon volt – a karhatalmi erők keményen megtorolták a diktatúraellenes felkelést, majd a volt kommunista vezető elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók – magyarázták az ügyészek – sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet, azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek Ceauşescunak a hatalomba való visszatérését akarják.

Teodor Mărieş, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője még októberben közölte, hogy bírósághoz fordulnak a katonai ügyészség döntése miatt. A December 21. Egyesület több tagja is pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 15-én kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.