
Választási szuperév. A tiltakozási hullám elérte a román parlamentet is
Fotó: Wikipédia/Mihai Petre
Több mint száz képviselőházi köztisztviselő kezdett spontán tüntetésbe kedd délelőtt az ülésterem előtt. Elégedetlenségük oka az alacsony fizetés, ami állításuk szerint 2017-től nem nőtt.
2024. május 21., 14:392024. május 21., 14:39
2024. május 21., 14:422024. május 21., 14:42
„Torkig vagyunk a gúnyolódással”, „Elég volt abból, hogy levegőnek néztek” – üzenték a tiltakozók a kezükben tartott feliratokkal.
A képviselőházi köztisztiviselők szakszervezeti vezetője, Alina Grigorescu kijelentette, hogy 2017 óta nem nőtt a fizetésük.
„Az a gond, hogy 2017-től nem emelték a fizetésünket. Itt tartunk. Ez a román állam alapvető intézménye, mi komolyan vesszük a munkánkat, sokszor mi tanítjuk őket a törvényalkotásra, arra, hogy mi alkotmányos és mi nem, és a képviselő és szenátor urak jövedelmének 10 százaléka a bérünk” – fejtette ki Grigorescu.
„Igen, felsőfokú képzettséggel rendelkező piócák vagyunk, egyesek doktori címmel, mások mesterfokú végzettséggel az európai tanulmányok terén” – fogalmazott. Elmondása szerint egy bírósági írnok bére az övék háromszorosa, dacára annak, hogy az írnokok nem minden esetben rendelkeznek felsőfokú képzettséggel. A bérük legutóbbi emelése óta 40 százalékkal romlott a pénz értéke, ami tarthatatlanná teszi helyzetüket – tette hozzá Grigorescu.
Reagálva a tiltakozásra, Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kijelentette, hogy szerinte a parlamenti köztisztviselők nem a leggyengébben fizetett közalkalmazottak Romániában, de találkozót tervez a szakszervezetük képviselőivel.
Hozzátette: nem állítja, hogy nem kellene megvitatni a parlamenti és a minisztériumi köztisztviselők bérkülönbségeinek megszüntetését.
„Ám ismétlem, ebben az országban a kézbe kapott néhány ezer lejes bér nagy fizetésnek számít” – idézte Simonist az Agerpres hírügynökség.

Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.

Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!