Finn pofon Bukarestnek

 A finn YLE televíziós csatorna szerint mind a helsinki kormány, mind a parlament álláspontja az, hogy a két ország túlságosan korrupt, és nem teljesülnek teljes mértékben a jogállamiság alapfeltételei, ami pedig elengedhetetlen a schengeni csatlakozáshoz.

Päivi Räsänen finn belügyminiszter azt ugyanakkor cáfolta, hogy országa azért helyezkedett volna erre az álláspontra, mert tartana attól, hogy a határellenőrzés megszűnte nyomán elárasztanák az országot a Kelet-Európából érkező roma koldusok. Mint ismeretes, számos más nyugat-európai országhoz hasonlóan az elmúlt években Finnországban is jelentős problémákat okoztak a főleg Romániából érkezett, nomád életmódot folytató romák. Räsänen leszögezte: Romániát és Bulgáriát túl könnyen vették fel az Európai Unióba. „Túl sok kérdés maradt megválaszolatlanul, erre pedig megoldást kell találnunk” – mutatott rá.

A finn kifogások kapcsán Frunda György volt RMDSZ-szenátor, Victor Ponta kormányfő tanácsadója az RFI rádiónak elmondta: azok, bár fájdalmasak, igazak, mivel az Európai Bizottság januári igazságügyi országjelentése is rámutat, hogy nem elégséges a korrupció elleni küzdelem mértéke, a jogállamiság is csorbát szenved, miközben a nyugat-európai országokba emigrált románok körében magas a bűnözési arány.

Finnország korábban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a korrupció miatt a két balkáni ország nem lesz képes kellő mértékben biztosítani az EU keleti határait. Michele Cercone, Cecilia Malmström uniós belügyi biztos szóvivője tegnap azt mondta: a brüsszeli testület azt szeretné, ha Románia és Bulgária számára egyértelmű csatlakozási menetrendet dolgoznának ki.

Mint arról beszámoltunk, a finn bejelentés azt követően érkezett, hogy vasárnap Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közölte: országa megvétózza a román csatlakozást, amennyiben az napirendre kerül az uniós bel- és igazságügy-miniszterek ma és holnap megtartandó találkozóján, mivel az ország még mindig nem teljesíti a csatlakozási feltételeket. Ennek nyomán Titus Corlăţean román külügyminiszter és Victor Ponta miniszterelnök jelezte, hogy – bár továbbra is cél a schengeni csatlakozás – immár nem első számú prioritás, mivel szerintük Románia már minden feltételt teljesített, így nem rajta múlik, mikor veszik fel.

Traian Băsescu államfő kedden rendkívüli tanácskozásra hívta a kormányfőt, valamint a kül- és a belügyminisztert, amelyen arra a megállapodásra jutottak, hogy a ma kezdődő tanácskozáson nem kérnek szavazást a schengeni csatlakozásról. Ponta egyébként úgy vélte, Németország a bevándorlók miatt tart Románia felvételétől, és alaptalannak nevezte Băsescu azon hétfői kijelentését, miszerint legalább hét uniós tagállam készül vétóra.

A tények azonban mindkét kijelentését megcáfolták: kedden a bukaresti német nagykövetség közleményben jelezte, hogy nem a román állampolgárok szabad mozgása a fő gond, hanem az, hogy a román hatóságok képesek-e hatékonyan védeni az EU külső határait, és megakadályozni, hogy Unión kívüli állampolgárok jogellenesen jussanak be az EU területére. A követség emlékeztet: az Európai Bizottság januári országjelentése fejlődésekről is említést tett a jogállamiság és a korrupcióellenes harc terén, de hiányosságokról is. Hozzáteszik: a német aggodalmakat más tagállamok is osztják – ezt igazolta a tegnapi finn bejelentés.

Mint ismeretes, Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011 márciusában kellett volna a schengeni övezethez csatlakoznia, de akkor Németország és Franciaország jelezte: a korrupció és a határőrizet hiányosságai miatt ellenzi ezt, és később Hollandia és Finnország is csatlakozott hozzájuk. Végül egyedül Hollandia ragaszkodott ahhoz, hogy csakis a korrupcióellenes küzdelem terén kedvező eredményekről szóló igazságügyi országjelentés esetén támogatja Románia schengeni felvételét. Most azonban ismét előtérbe kerültek a német és a finn aggodalmak is.