Felelősséget kért a politikusoktól, a reformokat sürgette Traian Băsescu

Egyetlen reményteljes út áll nyitva az ország előtt: a beruházások révén történő fejlődésé – szögezte le Băsescu a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) megnyílásának 15-ik évfordulója alkalmából a Román Nemzeti Bank (BNR) székházában mondott beszédében csütörtökön.

„Utolsó felhívást intézek a román politikusokhoz, mivel jövőre már késő lesz: viselkedjenek felelősen” – fogalmazott az államfő.

Az egyetlen megoldás a válságból való kilábalásra a beruházásoké, a fejlesztéseké, ezt azonban nem lehet kellő komolysággal alkalmazni az állam működési költségeinek ésszerűsítése, valamint a szociális költségek csökkentése nélkül – folytatta Băsescu, hozzátéve: semmi esélye a gazdasági felemelkedésre egy olyan országnak, amely az állami költségvetési bevételek 45 százalékát a szociális védelmi rendszerbe önti, 31 százalékát pedig saját működésére fordítja bérek formájában.

Az elnök megismételte korábbi felhívását: a hadakozások helyett a politikai osztály hagyja dolgozni a kormányt a következő egy-másfél hónapban, hogy teljesíthesse a Nemzetközi Valutaalappal (MF) vállalt kötelezettségeit, és korszerűsítse az államot. A kormánynak a modernizációt kell szem előtt tartania, ehhez pedig a miniszterelnök élvezi az államfő támogatását.

Băsescu szerint Románia európai uniós csatlakozása után váltak láthatóvá a megreformálatlan állam hiányosságai. „A politikusok pedig vétkesek a reformok elmaradásáért, mivel most már látják a különbséget az jól, illetve a gyengén teljesítő állam között” – fogalmazott.

„Mindenki folyamatosan hazudik”

Elismerte: az államreform folyamatát jelentősen megnehezíti az, hogy „mindenki  megszokta, hogy folyamatosan hazudik”. A politikusoknak szembe kell nézniük a valósággal, és a reformok mellé kell állniuk, mivel eddig „csak arra voltak képesek”, hogy megduplázzák a fizetéseket és a nyugdíjakat, hogy „kitaláljanak” 222-féle szociális segélyt, holott a költségvetési kadásokat kellett volna optimizálniuk. „Csak azzal maradtunk, amit korrekt módon felépítettünk – a Daciával, a Nokiával, az átszervezett, versenyképes iparral, amely azonban túl keveset termel, hogy elég legyen  az ország minden lakójának. Megszoktuk, hogy nem a munkából, hanem a kapitalizmus túlzásaiból, a spekulációból éljünk” – tette hozzá. Mint mondta: az embereknek hozzá kell szokniuk, hogy a jólétért dolgozni is jól kell.

Traian Băsescu sérelmezte, hogy a köztisztviselők egy része évek óta „szabotálja” az informatikai rendszerek kiépítését, mivel azt hiszik, „hogy csak papírral, ceruzával és savanyú ábrázattal” létezhetnek. „Alapvető fontosságú az állam korszerűsítésében a közigazgatás informatizálása, és megnyitása a vállalkozások és az emberek felé” – fejtette ki az államfő.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az államfő felhívásának címzettje nem a szövetség. „Nem mondanám, hogy a teljes politikai osztály felelőtlen, de kétségtelen, hogy vannak felelőtlen politikusok. Nem hiszem, hogy az RMDSZ a címzettje az államfő üzenetének\" - mondta Markó aki szerint felelőtlenség például a parlament, a legfontosabb állami intézmény kompromittálása, vagy az ellenzék viselkedése a szenátus oktatási bizottságában. Ugyancsak felelőtlenségnek nevezte az RMDSZ elnöke Mircea Geoană és Crin Antonescu ellenzéki politikusok magatartását, akik korábban a nemzetiségi oktatás támogatóinak vallották magukat, most azonban minden, a kisebbségek helyzetén javító részt törölnének a tanügyi törvényből.

Az ellenzék elutasította az államfő bírálatait. Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök közölte: nem érti, mit akar Băsescu, hiszen a kormánykoalíciónak többsége van a parlamentben, és minden tervét megvalósíthatja. Adrian Năstase, a PSD országos tanácsának elnöke szerint az államfőnek nem az ellenzéket, hanem saját, Cotroceni-beli csapatát, valamint a képviselőház vezetőségét és a kormányt kellene felelősségre intenie

Tanügyi törvény: nem az oktatás nyelve a lényeg

A kormánynak minden joga megvan arra, hogy az oktatási törvény azon verzióját fogadtassa el, amely valós reformot hoz a tanügyi rendszerbe, a tervezet lényegét pedig nem az, hogy a kisebbségek milyen nyelven tanulnak – jelentette ki Băsescu annak kapcsán, hogy szerdán az alkotmánybíróság – tulajdonképpen ellent mondva saját, korábbi döntésének – azáltal, hogy a már benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását szorgalmazta, elismerte a kormány jogát arra, hogy felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével fogadtassa el a tanügyi törvényt amely jelenleg is a szenátus asztalán hever, és hétfőre tűzték ki az általános vitáját a felsőházban.

Az államfő közölte, a jogszabály mindkét verzióját látta – azt, amelyiket a szenátus oktatási bizottságának tagjai megcsonkítottak, kiiktatva belőle többek között azt a cikkelyt, amely lehetővé tenné a kisebbségi diákok számára, hogy anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát –, és a kormány eredeti változatát is, és úgy véli, a kormánynak azon változatot kell támogatnia, amely valós reformot hoz. „Nem az a törvény lényege,  hogy a kisebbségi diákok milyen nyelven tanulnak – utalt arra a tényre, hogy az ellenzék által leginkább támadott cikkely a földrajz és a történelem anyanyelvű oktatásáról szóló paragrafus – hanem az, hogy átalakítsuk a jelenlegi rendszert, amely minden generációt magolásra késztet, egy olyanná, amely kompetens fiatalokat képez, mivel a gazdaságnak erre van szüksége” – hangoztatta az államfő.

Crin Antonescu PNL-elnök ugyanakkor úgy vélekedett: a felelősségvállalást nem kellene a hozzá kapcsolódó bizalmatlansági indítvány megvitatásával legitimálni. Antonescu szerint az alkotmánybíróság továbbra is alkotmányellenesnek tartja a felelősségvállalás tényét.