Faképnél hagyta az ellenzék Băsescut a Cotroceni-palotában

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttsége azonban bejelentette, hogy bojkottálni kívánják az egyeztetést, mint Crin Antonescu pártelnök bejelentette, azért, mert az államfő a függetlenek képviselőit is meghívta. Mint arról beszámoltunk, a jelenleg mintegy harminc fős csoport, amely zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PNL renegát honatyáiból áll, a kormányt – ezzel közvetve Băsescut – támogatja, és bejelentették, hogy hamarosan párttá alakulnak.

Antonescu közölte, álláspontjuk szerint a megbeszélésen a választók felhatalmazásával bíró legitim parlamenti pártoknak és a kisebbségek képviselőinek kellett volna jelen lenniük, ugyanakkor elfogadhatatlan az, hogy az úgynevezett függetlenek ugyanolyan jogkörökkel vehessenek részt a tárgyalásokon, mint a pártok. „Közöltük Băsescu úrral, hogy ha ilyen módon bátorítja azt, ami a parlamentben történik – azaz a választópolgárok akaratának meghamisítását – , mi nem tudunk ehhez csatlakozni” – hangoztatta.

Nem sokkal később a Victor Ponta pártelnök vezette PSD és a Konzervatív Párt (PC) küldöttsége is kijött a megbeszélésről, és az Antonescuéhoz hasonló érvekre hivatkozva távozott. Ponta leszögezte: nem volt szó arról, hogy az elnök a támogatóit is elhívja, egy olyan párt képviselőit, amely még meg sem alakult, de azért hozták létre, hogy támogassa a kormányt és az államfőt, és amely sem a polgárok szavazataival, sem jogi elismertséggel nem rendelkezik.

Bár korábban arról volt szó, hogy a magyar nemzeti ünnep miatt az RMDSZ képviselői távol maradnak az egyeztetéstől, hétfőn végül mégis megjelentek: a szövetséget Tánczos Barna, a vidékfejlesztési minisztérium, és Borbély Károly, a gazdasági tárca államtikára képviselte az egyeztetésen. Az RMDSZ képviselői kormánypártként nem bojkottálták az egyeztetést.

Tánczos Barna az ülés után közölte, sikeres volt az egyeztetés, az RMDSZ pedig partner lesz az alkotmányreformban és a képviselők számának csökkentésében, ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a kétkamarás rendszerhez. Leszögezte, valós két kamarás rendszer kell, amelyben a felsőház a régiókat, a megyéket képviseli. Egyúttal további jogköröket adnának át az alsóbb szintű közigazgatási egységeknek. Hangsúlyozta: fontos, hogy az új alkotmány is biztosítsa a kisebbségek valós és arányos képviseletét.

Az egyeztetést megelőzően Traian Băsescu azt mondta a pártok képviselőinek, hogy konszenzust szeretne kialakítani az ország korszerűsítésének témájában. Közölte, a nemzeti érdeket, nem pedig a párt- vagy kormányérdekeket előtérbe helyező párbeszédet szeretne. Álláspontja szerint az ország modernizálása a NATO- és az EU-csatlakozást követően a harmadik stratégiai cél. Úgy vélte, fontolóra kell venni a tavalyi népszavazás eredményeit is, ám az alkotmáynreformnak ennél átfogóbbnak kell lennie.

Victor Ponta, a PSD elnöke szintén még az egyeztetést megelőzően leszögezte: az általa vezetett alakulat továbbra is kiáll a kétkamarás rendszer mellett, a képviselőház tagjait a jövőben is egyéni választókerületes rendszer alapján választanák meg, egyúttal amellett kardoskodnak, hogy a pártjukat elhagyó honatyák veszítsék el mandátumukat.

Ponta elmondta, egyetért a honatyák számának csökkentésével és a törvényhozás költségeinek csökkentésével, konkrét számokról azonban nem beszélt. Victor Ponta kifejtette, olyan felsőházat szeretne, amely a Lisszaboni Szerződés szellemében a helyi közösségek képviselőiből állna. A PNL is a kétkamarás rendszer mellett állt ki korábban, a liberálisok a régiók képviseleti fórumává alakítanák a felsőházat.

Az államfő pártjának számító Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke, Gheorghe Flutur közölte, pártja az államfő álláspontját képviseli, és azt szeretné, ha gyakorlatba ültetnék a népszavazás eredményét, amely szerint a többség a képviselők számának csökkentésére és a szenátus eltörlésére voksolt.