Bányászjárás: exminiszterek a legfőbb ügyészség célkeresztjében

A három érintett politikus Petre Roman volt miniszterelnök, Victor Atanasie Stănculescu korábbi védemi miniszter és Gelu Voican Voiculescu volt titkosszolgálatokért felelős miniszterelnök-helyettes, akik ellen – Ion Iliescu volt államfőhöz és Virgil Măgureanuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatójához hasonlóan – emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kívánnak eljárást indítani.

A legbőbb ügyészség kihallgatta Miron Cozma egykori bányászvezért is, aki ellen ugyancsak emberiesség elleni bűncselekmények miatt indítottak eljárást. Cozma csütörtökön azt mondta, Iliescu, Roman és Voiculescu a felelős a huszonöt évvel ezelőtti eseményekért. Közölte: magát ártatlannak tartja, sőt őt magát is megverték Marian Munteanu, az Egyetem téri tüntetések vezetője miatt, akinek –saját elmondása szerint – ő mentette meg az életét.

Korábban azt mondta: az 1990 júniusában bekövetkezett eseményeket Ion Iliescu akkori államfő már jó előre kitervelte, az eseményeket pedig úgy alakították, hogy a teljes felelősség a bukaresti tüntetéseket, ellenzéki pártszékházakat és sajtóorgánumok szerkesztőségeit szétverő bányászokat terhelje, miközben ő maga – saját bevallása szerint – megpróbálta elejét venni az eseményeknek.

Mint ismeretes, az almérnökként és szakszervezeti vezetőként tevékenykedő Cozmát 1999-ben 18 év szabadságvesztésre ítélték az 1991-es bányászjárás miatt. Ion liescu akkori államfő 2004-ben, nem sokkal mandátuma lejárta előtt elnöki kegyelemben részesítette, amelyet azonban a heves tiltakozások miatt – a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok is nemtetszésüket fejezték ki – visszavont. Cozmát végül 2005-ben mégis szabadlábra helyezték, miután a bukaresti táblabíróság törvénytelennek nyilvánította a kegyelmi rendelet visszavonását.

Kihallgatták és emberiesség ellenű bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Emil Cico Dumitrescu tartalékos tengernagyot is, aki 1990-ben Iliescu tanácsadója volt. Őt arról kérdezték, ki vitte Bukarestbe a bányászokat. Dumitrescu azt mondta: nem érti, miért indítottak ellene eljárást, amikor ő csupán a belügyminisztérium művelődési és sportosztályát vezette. Közölte: semmi köze sem volt ahhoz, milyen döntéseket hozott Ion Iliescu.

Az ügyészség ugyancsak beidézte kihallgatásra, majd ugyancsak meggyanúsította Cazimir Ionescut, aki az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács (CPUN) alelnöke volt az események idején.

Ugyanakkor Gelu Voican-Voiculescu, aki az 1990-es ideiglenes kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be, 1989. december 28. és 1990. június 28. között pedig a titkosszolgálatokért is felelt, aberránsnak nevezte az Iliescu elleni vádakat, és úgy vélte, az 1990-es eseményekért azon erők felelősek, „amelyek meg akarták akadályozni a normális kerékvágásba való visszatérést, ami a választási eredmények elfogadását jelentette volna.”

Mint arról beszámoltunk, Tiberiu Niţu legfőbb ügyész márciusi döntése értelmében a bányászjárás ügyének vádemelés nélküli lezárásáról szóló 2009-es döntéseket semmisnek nyilvánították, és ismét elkezdték a nyomozást a felelősök után.

A legfőbb ügyész döntésének előzménye az, hogy tavaly szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) arra kötelezte Romániát, hogy folytassa a nyomozást a bányászjárás ügyében. Az EJEB ítélete kimondja: Bukarest köteles igazságot szolgáltatni az emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára, függetlenül attól, mennyi idő telt el a bűncselekmények óta.