Emil Boc: prioritás a kisebbségi törvény

Külön kitért a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadásának szükségességére Emil Boc miniszterelnök, aki a hétfő délutáni szenátusi ismertető után kedden délelőtt a képviselőház tagjait is tájékoztatta a kormány által prioritásnak tekintett jogszabályokról. A kormányfő leszögezte, egy ilyen jogszabály megléte rendkívül fontos egy demokratikus társadalomban, ezért arra kérte a honatyákat, vigyék végig a 2005-ben a bizottsági egyeztetések során elakadt jogszabály parlamenti vitáját.

Boc szerint a jogszabály – amelynek kormányprogramba való belefoglalását az RMDSZ a kormányra lépés feltételéül szabta – mind az európai elvárásoknak, mind a román törvényeknek megfelel majd. Közölte, a törvényt az Európai Unió jogi testülete, a Velencei Bizottság és a román alkotmány szellemében alkotják meg. „A képviselőház, mint döntő kamara, képes lesz elfogadni még ebben a parlamenti ülésszakban ezt a rendkívül fontos, demokratikus vétetésű törvényt” – hangoztatta Boc. Mint arról beszámoltunk, a 2005-ben a képviselőház nagy-románia párti (PRM)  vezetésű tanügyi bizottságában szavazatképtelenség miatt megrekedt törvényt a kormány legkésőbb június végéig szeretné elfogadtatni.

Boc pálfordulása

A keddi megnyilatkozás éles fordulatot képvisel Boc és az általa vezetett Demokrata-Liberális Párt  (PDL) retorikájában, a kisebbségi törvény vitája során ugyanis mind a jelenlegi kormányfő, mind pártja – a korábbi támogatás ellenére – hevesen támadta a kisebbségi törvényt. Maga Boc 2006-ban például úgy nyilatkozott: „Románia  ne legyen az elvárásokat meghaladó mértékű kisebbségi jogok kísérleti terepe.” Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor művelődési miniszter közölte: a PDL és az RMDSZ megállapodott arról, hogy külön találkozón egyeztetnek a kisebbségi törvényről, az első ilyen megbeszélés jövő héten lesz. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke közölte, hamarosan a PDL, az RMDSZ, a kisebbségek és a független képviselők frakciójának vezetői összeülnek, hogy kidolgozzák a törvény vitájának menetrendjét, elkerülendő, hogy ismét elakadjon.

Kiállás a tiszta egyéni rendszer mellett

Emil Boc egyébként a prioritások között ismét megemlítette az állam korszerűsítését, ebben a témában továbbra is a törvényhozás létszámának csökkentését és egykamarássá alakítását említette meg, mondván, gyakorlatba kell ültetni a választók ebben a kérdésben népszavazáson is kinyilvánított akaratát, majd – arra utalva, hogy az ellenzéki nemzeti Liberális Párt vezérszónoka, Călin Popescu Tăriceanu volt kormányfő bírálta ezt a kezdeményezést – arról beszélt: az ellenzék nem lehet „a csökkentésre igennel szavazó polgárokkal szemben is ellenzék”. Egyúttal arról is beszélt, hogy az egyéni választókerületes rendszer bevezetése fejlődést jelentett, és kifejtette: reményei szerint sikerül tovább tökéletesíteni, oly módon, hogy minden kerületben az első helyen végzett képviselőjelölt nyerje el a mandátumot, nem pedig a második vagy a harmadik, „mivel ezt jelenti a demokratikus logika és a demokrácia többségi elvének tiszteletben tartása.”

Boc ígéretet tett arra, hogy a jövőben a kormány kevesebb sürgősségi rendeletet hoz majd, egyúttal fontosnak nevezte a nyugdíjtörvény elfogadását, amelynek nyomán megszűnnek a kirívóan magas nyugdíjak. Célként nevezte meg emellett a pénzügyi felelősséget szabályozó és az oktatási reformról szóló törvény elfogadását. Mint mondta, a minimáladót átalányadóvá kívánják alakítani, emellett folytatják az Első otthon, a Roncsautó- és az első pajta programot is.

Călin Popescu Tăriceanu ugyanakkor a politikai osztály reformja kapcsán arra tett javaslatot, hogy szüntessék meg az államfői mentelmi jogot. Egyúttal leszögezte: a parlament háromszáz fősre való csökkentése nem reformot jelent, csupán a reprezentivitás csökkentését, és gyöngébb parlamentet.