Elvetette a román képviselőház a magyarellenes javaslatot

A törvénymódosító javaslat értelmében tilos lett volna helyi közösségek jelképeit, egyes régiók zászlait kitűzni, illetve más országok, valamint régiók himnuszait elénekelni.

A honatyák 148-71 arányban, 13 tartózkodás mellett szavazták le a javaslatot, amely egyértelműen a székely, illetve a partiumi zászló használatát, valamint a székely és a magyar himnusz éneklését tiltotta volna. Mivel a képviselőház döntéshozó kamara ebben a témában, a módosítást – amelyet a szenátus korábban hallgatólagosan fogadott el – végleg elvetették. Az elutasítás ellen szavazó honatyák többsége a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) soraiból került ki, de számos kisebbségi honatya is az elutasítás ellen voksolt, vagy tartózkodott.

Az 58, zömmel szociáldemokrata párti (PSD), de nemzeti liberális és UNPR-es honatyák által is aláírt módosítás – amelyet a nemzeti jelképek használatáról szóló 75/1994-es törvényhez nyújtottak be még tavaly februárban – többek között megtiltotta volna, hogy a román zászló mellett Románia által el nem ismert államok, vagy romániai, illetve Románián kívüli régiók zászlaját is kitűzzék, emellett olyan régiókét, amelyek „területi szegregációra vagy az alkotmányos rend megsértésére\" törekszenek.

A módosítás kötelezővé tette volna valamennyi, az ország területén sugárzó televízió és rádió számára, hogy adáskezdéskor és -záráskor lejátsszák Románia himnuszát, de ugyanígy kellett volna eljárni minden nap iskolakezdéskor a közoktatásban, illetve minden nemzetközi sportesemény előtt.
Más ország himnuszát csakis hivatalos nemzetközi eseményeken lehetett volna lejátszani, Románia által el nem ismert országok, illetve belföldi, vagy függetlenségre törekvő külföldi régiók himnuszának lejátszása pedig tilos lett volna.

A módosítás indoklásaként azt hozták fel, hogy miután kivonták a bűncselekmények köréből az ország- és nemzetgyalázást, illetve a nemzeti jelképek megsértését, azok védelme továbbra is indokolt, különösen annak fényében, hogy az utóbbi évtizedben „olyan szervezetek bukkantak fel, amelyek területi szegregációra törekszenek, illetve az alkotmányos rend megsértésére buzdítanak\".
Ennek nyomán az előterjesztők szerint egyre többször hangzik fel Románia által el nem ismert szervezetek vagy területi egységek himnusza, illetve tűznek ki Románia által el nem ismert zászlókat. Emellett nemzetközi sporteseményeken is egyre gyakrabban hangzik fel más ország himnusza.
A benyújtók egyben a román nemzeti érzelmek fejlesztését is célként nevezték meg.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának elmondta: a módosító javaslat előző napi, cikkelyenkénti vitáján nagyon erős nyomás alakult ki a PNL és a PMP részéről a tervezet elutasítása ellen, a patriotizmusra hívták fel a figyelmet, illetve arra, hogy szükséges a módosítás a hazafias érzület fenntartása érdekében. „Mi ugyanakkor már hetek óta egyeztettünk a kormánykoalícióval, és emlékeztettük őket a néhány héttel ezelőtt ezelőtt himnusztörvényre, amely az országos döntőkön már kötelezővé teszi a himnusz eléneklését. Ennek nyomán belátták: az a jogszabály rendben van, ez a módosítás azonban túlzó, és nincs helye\" – mutatott rá Korodi.

„A kormánykoalícióval aláírt parlamenti együttműködési megállapodás nélkül nem biztos, hogy meg lehetett volna a módosító javaslat elfogadását\" – jegyezte meg a frakcióvezető, hozzátéve: felháborító volt, hogy miután a szakbizottságokban a pártok képviselői még egyhangúlag a javaslat elutasítására szavaztak, a parlamenti vitán a PNL „előre tolta\" azon képviselőit, akik az utóbbi hónapokban a legnacionalistább nyilatkozatokkal hívták fel magukra a figyelmet. Ők aztán igyekeztek nemzetellenes, a magyarokkal paktáló párt színében feltüntetni a PSD-t, amit annak tud be, hogy az ellenzéknek jelenleg nincs témája. „A parlamenti vita hangneme olyan volt, mintha 15-20 évet mentünk volna vissza az időben\" – ecsetelte a Krónikának Korodi Attila.