Fotó: Archív
Az államfő hangsúlyozta, a csatlakozás céldátuma továbbra is 2015. Eközben több más uniós tagállam, Bulgária, Lengyelország és Csehország vezetői is kijelentették, a jelenlegi gazdasági-pénzügyi konjunktúrában egyelőre nem kívánják bevezetni a közös pénznemet, annak ellenére, hogy megfelelnek minden feltételnek.
Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója lapunk megkeresésére optimistán vélekedett az államfő feltevésére. Mint mondta, a 2015-ös határidő a legtöbb szempontból valóban tartható, például a költségvetési hiány, az eladósodottság mértéke, valamint az infláció tekintetében. „A legnagyobb kérdés továbbra is a GDP növekedése, azonban úgy gondolom, hogy technikailag minden bizonnyal kivitelezhető lesz három év múlva a csatlakozás” – vélekedett a szakember.
Diósi ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy az euróövezetbe való belépés kockázatot is jelent, hiszen az érintett tagállam bizonyos mértékig feladja pénzügyi stabilitását. „A lengyeleken, a cseheken és a bolgárokon kívül egyes, már az eurózónához tartozó tagállamok is csalódottak a mostani gazdasági körülmények között. Ennek ellenére úgy vélem, Románia számára a tagság egyértelműen több előnnyel, mint hátránnyal járna” – magyarázta a pénzintézet vezetője.
Mint mondta, hátrányt jelentene többek között, hogy Romániának be kellene szállnia más országok mentésébe, az emiatt hozott kedvezőtlen kormányzati döntések pedig már több nyugati, illetve északi államban is kiváltották a lakosság elégedetlenségét. „Ezzel szemben előnyt jelentene például az ezzel járó egyszerűbb elszámolási rendszer, ugyanakkor az európiacnak a felmerült problémák ellenére stabil jövője van, így Romániában is komoly fejlődés menne végbe az övezetbe való belépés nyomán” – fejtette ki Diósi.
Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője korántsem ilyen derűlátó. Mint hangsúlyozta, Románia technikailag sincs felkészülve a csatlakozásra, emellett nincs olyan társadalmi csoport, amelynek kedvezne az euró bevezetése. „Az elvárt kritériumokat a jelenleg az eurózónában lévő államok többsége sem teljesíti. Románia egyetlen előnye talán a meglehetősen alacsony államadósság, emiatt azonban nem érdemes bevezetni az új devizát, hiszen például az infláció, a lej–euró árfolyam még mindig ijesztő mértékben ingadozik, a bérek pedig messzemenően nem eurókompatibilisek” – mutatott rá Pajzos.
A szakember szerint emiatt sem a lakosság, sem a gazdaság nincs felkészülve a lépésre, így egyszerűen nem éri meg elsietni a csatlakozást. „Igaz, hogy a fogyasztói árak terén stabilitást eredményezne, ezek az értékek azonban egyelőre az EU-ban is folyamatosan emelkednek. A közelgő parlamenti választások előtt lehet ilyesmiről beszélni, de tudni kell, hogy jelenleg az euróövezetet nem bővíteni, hanem éppen szigorítani akarják” – magyarázta a szakember.
Hasonlóan vélekedett Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki szerint tíz évig még biztosan nem fogunk euróval fizetni. „Nem az a kérdés, hogy Románia be akarja-e vagy sem vezetni az eurót, hanem az, hogy a görög tapasztalat után az eurózóna tagjai hajlandóak-e fölvenni az országot” – válaszolta kérdésünkre a szakértő. Mint részletezte, becslése szerint az Unió keleti országai közül még tíz évig nem vesznek föl senkit az eurózónába. „Az euró jövője anélkül is bizonytalan, hogy az illetékesek újabb tagállam fölvételével bajlódjanak, emiatt egyelőre semmiképpen sem releváns, hogy Románia, vagy akár a térség többi országa be szeretné-e vezetni az eurót” – fogalmazott Şerbănescu.
Mint ismeretes, noha Bulgária minden előfeltételnek megfelel, a kormány keddi bejelentése szerint az ország meghatározatlan időre elhalasztja az euróövezethez való csatlakozás beindítását a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság miatt. Jan Rostowski lengyel pénzügyminiszter nemrég szintén úgy nyilatkozott, országa csak akkor hajlandó bevezetni az egységes valutát, ha sikerül megoldani a válság során felszínre került strukturális problémákat. Miroslav Singer cseh jegybankelnök ugyancsak kifejezte az eurózónában való csalódottságát, mint rámutatott, illúziónak bizonyult az a hit, hogy az euróövezeti tagság nagyobb gazdaságpolitikai fegyelemhez fog vezetni.
| Nem Bulgária lesz jövő évtől Európa legszegényebb országa, ígérte Bojko Boriszov miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, bízik abban, hogy országa a jó úton halad, és hamarosan több államot, köztük Romániát is megelőz. „Hatalmas lépést tettünk előre az elmúlt években, hamarosan pedig a bérek növekedésére is számítani lehet, ugyanakkor szükség lesz néhány évre a gazdaság helyreállításához” – fogalmazott Boriszov. A globális versenyképességi jelentés idei rangsorolása szerint egyébként Bulgária a 74. helyről a 62-re lépett előre, míg Románia tavalyhoz képest egy pozíciót veszített, lecsúszva a 78-ra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok