Ellentét a koalícióban a béremelés terve miatt

A kormányfő ezzel az intézkedést bejelentő koalíciós partnerével, Gabriel Oprea kormányfő-helyettessel is ellentmondásba került, Oprea szerint ugyanis az egész Ponta ötlete volt. Klaus Johannis államfő a kormányzati inkorherenciára hívta fel a figyelmet.

Mint arról beszámoltunk, az intézkedést, amely nyomán közel háromszorosára nőne az érintettek – az államfő, a miniszterelnök, a kormánytagok és a hírszerző szolgálatok vezetői – fizetése, Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes jelentette be, még ideiglenes kormányfői minőségében.

Ponta azt követően jelentkezett be csütörtökön késő este a B1 hírtelevízió élő adásába telefonon, hogy Dan Mihalache, Klaus Johannis államfő kancelláriájának vezetője ott közölte: nem Johannis kérte Opreától az állami vezetők javadalmazásának megemelését.

Ponta oldalvágásai

Ponta – aki június közepe óta közel egy hónapig tartózkodott Isztambulban, ahol megműttette térdét, és csak szerdán tért haza – közölte: ő maga nem ért egyet az intézkedéssel, de azt állította, tud arról, hogy az államfő egyeztetett a témában Opreával, és azt követően döntött az élő bejelentkezés mellett, hogy Mihalache ezt cáfolta. Ponta pénteken úgy fogalmazott: Oprea „komoly” ember volt, vállalta a felelősséget, csak egyszerűen nem azzal a személlyel egyeztetett, akivel kellett volna, hanem Johannisszal.

A miniszterelnök közölte: a jövő heti kormányülésen a kabinet elfogad egy sürgősségi rendeletet, amely az új közalkalmazotti bértörvény elfogadásáig elhalasztja a béremelést, amely egyébként augusztus elsejei hatállyal lépett volna életbe. A közalkalmazotti bértörvényt a tervek szerint még az év vége előtt elfogadja a parlament.

Dan Mihalache a műsorban egyértelműen cáfolta, hogy Johannis kérte volna a béremelést, jelezve: az államfő csupán annyit tett, hogy normálisnak nevezte, ha a vezető állami tisztségviselők jelentőségüknek megfelelő javadalmazásban részesülnek. A Johannisszal szembeni vádak mögött a kormányzó Szociáldemokrata Pártot PSD) nevezte meg.

Johannis: nem biztos, hogy van működő kormány

Klaus Johannis pénteken közösségi oldalán reagált, leszögezve: a témáról többször egyeztetett Pontával, a miniszterelnök kezdeményezésére. Leszögezte: továbbra is fenntartja, hogy egy miniszternek nem lehet kisebb fizetése, mint a beosztottainak, ugyanakkor a béremeléseket az egész bérrendszer átalakításával össze kell hangolni.

„Ugyanakkor nem tudom elfogadni azt, hogy egy kormány elfogad egy bizonyos határozatot, majd a miniszterelnök úgy dönt, hogy visszavonja azt. Ez olyan koherenciahiányt feltételez a kormányban, amely nyomán kérdőjelessé válik, hogy Romániának van-e működő kormánya” – fogalmazott az államfő.

Erra Ponta szinte azonnal ugyancsak a Facebookon válaszolt, azt írva: utoljára június 5-én találkozott az államfővel, amikor az az ellene indult bűnvádi eljárás miatt a lemondását követelte, azóta semmilyen témáról nem egyeztettek.

Gabriel Oprea kormányfő-helyettes szerint a béremelés terve már régebben elkészült, az ötlet a kormányé és Pontáé, aki már korábban egyeztetett Johannisszal a témában, de nem volt biztos abban, hogy az államfő támogatni fogja az emelést. Leszögezte: az intézkedést nem az államfő kérte. Mindazonáltal azt is közölte: továbbra is támogatja Pontát.

Rovana Plumb munkaügyi miniszter ugyanakkor párt- és kormánybeli főnöke, Ponta mellé állt, azt állítva, hogy a jogszabályról Johannis és Oprea egyezett meg, ő, a pénzügyminiszter és Ponta is a közalkalmazotti bérek növeléséről szóló jogszabályba akarta belefoglalni. Dan Mihalache viszont vasárnap közölte: a Ponta és az államfői hivatal közötti egyeztetések e-mailben zajlottak, és nem szeretne abba a „méltatlan” helyzetbe kerülni, hogy nyilvánosságra kelljen hoznia a levelezést.

A miniszterelnök a jelek szerint ezzel a témával próbál „visszavágni” Opreának. Oprea és a PSD között azt követően vált feszültté a koalíciós viszony, hogy a kormányfő-helyettes vezette Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) a PSD ellenkezése dacára támogatta az ellenzéki liberálisok által javasolt Mihai Răzvan Ungureanu kinevezését a külügyi hírszerzés élére.

A Ponta által halasztani kívánt, koalíciós szövetségese által bejelentett módosítás értelmében az államelnök, a miniszterelnök és a parlament két házelnökének fizetése bruttó 21 540 lejre (nettó 15 540 lej) nőne, ugyanennyit kapna a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, a miniszterelnök-helyettes járandóságát pedig bruttó 20 000 lejben (nettó 14 024) állapították meg.

A miniszterek és más magas rangú állami tisztségviselők, beleértve a hírszerző szolgálatok vezetőit, bruttó havi 19 055 lejt kapnának (nettó 13 365). Ebbe a kategóriába tartoznak a miniszteri rangú elnöki tanácsadók is.

Jelenleg az államelnök havonta nagyjából nettó 6500 lejes fizetést kap, a házelnökök és a kormányfő 6184 lejt, a helyettese mintegy 5800-at, a miniszterek pedig nettó 5350 lejt.