Helyt adott a legfelsőbb bíróság a hivatali visszaéléssel vádolt volt belügyminiszter, Gabriel Oprea ügyvédei által a hivatali visszaélés bűncselekményét meghatározó jogszabály ellen benyújtott alkotmányossági kifogásnak, amelyben sérelmezik, hogy az nem szab meg olyan összeghatárt, amelyig a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2017. április 26., 16:252017. április 26., 16:25
Így most az alkotmánybíróságnak kell döntenie arról, összhangban van-e az alaptörvénnyel a cikkely, amely miatt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádat emelt a volt tárcavezető ellen. A szerdai döntés abban az ügyben született, amelyben a DNA azzal vádolta meg Opreát, hogy 2015 júliusában belügyminiszterként elrendelte egy Audi A8-as személygépkocsi vásárlását a belügyi titkosszolgálat műveleti keretéből.
Az ügyészség szerint Oprea a törvényes előírások megsértésével 400 ezer lejnyi költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá a belügyminisztérium titkosszolgálatának műveleti kerete számára, hogy abból a közméltóságok védelmét szolgáló gépkocsit vásároljanak. A vádhatóság szerint az így beszerzett luxusautót kizárólag Oprea használta 2015 júliusa és októbere között. Az ügyben a belügyi titkosszolgálat volt vezetője ellen is vádat emeltek, és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, valamint hűtlen kezeléssel vádolják.
Oprea ellen egy másik ügyben is vizsgálódnak, amelyben szintén érintett a szóban forgó személygépkocsi. Az ügyészség szerint a volt miniszter indokolatlanul használta több ezer alkalommal a rendőri felvezetést, amire azt követően derült fény, hogy 2016 októberében a konvoját felvezető rendőrök egyike közlekedési balesetben életét vesztette. Oprea tavaly márciusig a Románia Haladásáért Országos Szövetséget (UNPR) vezette – a pártelnöki tisztségről lemondott, miután kiderült, hogy két ügyben is bűnvádi eljárás indult ellene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint Nicușor Dan államfőnek konzultálnia kellett volna a parlamenti pártokkal, mielőtt Adrian Veșteát nevesítette miniszterelnök-jelöltnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány ,,nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
Látogatottsági adatok