Elemző: bizonytalan, mennyire lesz eredményes a Niculescu-kormány, a PSD párhuzamos döntési központot hozhat létre

Ilie Bolojan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nevében 2027. március 1-jéig vállalta, hogy bizonyos feltételek mellett nem támogat bizalmatlansági indítványt. A román pártpolitikai ígéretek teherbírásáról persze vannak tapasztalataink, de a számtan is a kormány mellett szól. Még a teljes PNL, az USR és az AUR együttszavazása sem adna önmagában elegendő voksot a kabinet megbuktatásához. Ha pedig a Bolojan-ellenes liberálisok külön útra lépnek, ez a többség még távolabb kerül. A párton belüli ellentéteket az is táplálhatja, hogy a korábbi Veștea-kísérletet támogató politikusok aligha számíthatnak biztos helyre egy Bolojan által összeállított következő választási listán” – mutatott rá lapunknak a szakértő.

korábban írtuk

Nicușor Dan az új kormány eskütételén: egyensúlyt kell teremteni a pénzügyi kötelezettségek és a lakosság elvárásai között

Románia pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése mellett a lakosság által elvárt reformokat is végre kell hajtania az új kormánynak – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő kedden este a Luca Niculescu vezette kabinet eskütételén.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az eredményesség sokkal bizonytalanabb. Pászkán emlékeztetett, hogy a független, hivatalba lépéséig külügyi államtitkárként tevékenykedő Luca Niculescunak nincs saját pártja, az általa irányított kabinetben viszont a PSD rendelkezik meghatározó politikai súllyal.

„Egy miniszterelnöknek több közvetlen belpolitikai eszköze van, mint az államfőnek, ám ettől még kérdéses, képes lesz-e a kormánypárti minisztereket közös irányba terelni, ha a PSD vezetésége másképp gondolja. Könnyen kialakulhat egy második döntési központ a pártvezetés körül. Az OECD-csatlakozási tárgyalások koordinálása kétségtelen tapasztalat, de ott a meghatározó pártok a célt alapvetően támogatták.

Niculescu vezetői stílusáról vannak olyan, egyelőre ellenőrizendő vélemények, amelyek szerint túlságosan aprólékosan irányít, nehezen enged és személyes ügyként kezel konfliktusokat. Nem építenék ezekre ítéletet; az első komoly vitákból kiderülhet, van-e alapjuk. A miniszteri névsorban is van szakmai potenciál, de akadnak megkérdőjelezhető személyi döntések, sőt olyan tárcák is, amelyek önálló létjogosultsága vitatható. Az első hónapokat ezért megvárnám.” – hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, az sem mindegy, hogy egy korábban már hivatalban lévő miniszter milyen politikai és költségvetési környezetben dolgozik most.

Más kérdés, hogy a választók meddig fogadják el ezt a csiki-csukit. A korábbi kormányzati tapasztalatok alapján sem biztos, hogy a részvétel és az elhatárolódás ilyen könnyen szétválasztható. De a következő két évben annyi politikai és gazdasági változó van, hogy ennek választási mérlegét most nem lehet kiszámítani” – ecsetelte Pászkán.

Pászkány szerint a PNL helyzete bonyolultabb, és a párt alaposan „túltaktikázta magát”. Ilie Bolojan sokáig abból indult ki, hogy nélküle nem lehet kormányt alakítani, ezért a válság fenntartásával is megőrizheti a politikai súlyát. A költségvetési és gazdasági helyzet azonban egy idő után nem tette lehetővé a halogatást. Közben a párt a PSD-vel szemben olyan vörös vonalakat húzott, amelyek egy szociáldemokrata részvételű kabinet esetén saját kormányzati visszatérését is megnehezítették.

„Így állt elő a meglehetősen különös helyzet: Bolojan a saját pártjához kötődő Adrian Veștea kormányalakítási próbálkozását elutasította, most pedig megszavazott egy alapvetően PSD-s politikai súlypontú kabinetet. A Veștea-ügyben még mondhatta, hogy nem a hatalomhoz ragaszkodik, hanem a pártfegyelem megsértését bünteti. Most a nemzeti felelősségvállalásra hivatkozhat, aminek van valós gazdasági alapja, de a párton belüli, a hatalmi pozíciók elvesztéséből fakadó bírálatoktól ez nem óvja meg. A következő hónapok egyik kérdése éppen az lesz, hogy a hatalom elvesztése Bolojan pártelnöki helyzetét is kikezdi-e” – véli az elemző.

korábban írtuk

Negyedjére összejött: bizalmat szavazott a parlament a Niculescu-kormánynak

A parlament két háza kedd délután bizalmat szavazott a Luca Niculescu vezette kabinetnek.

Feledtetheti az RMDSZ kormányzati szerepét az ellenzékiség?

Mindezek fényében rákérdeztünk arra is, feledtetheti-e az ellenzéki szerep az RMDSZ-nek az eddigi kormányzati intézkedésekben való felelősségét. Az elemző szerint a magyar alakulat számára nem is ez lesz a legsúlyosabb kérdés.

„A helyi adókkal kapcsolatos döntési, és különösen kommunikációs hibákat persze számon kérhetik rajta. De a törzsszavazók jelentős része a kormányzás általános költségeit eddig is tudomásul vette. Ennél fontosabb, hogy

Persze máskor éppen a nagyobb pártok saját önkormányzati érdekei akadályozhatják meg a változtatást” – húzta alá Pászkán. Szerinte ezekben az ügyekben már jóval szűkebb lesz az RMDSZ mozgástere, miközben a kormányzati források elosztásában bekövetkező változások fájdalmasan érinthetik a magyar közösség intézményeit, helyhatósági szerveit.

Ugyanakkor az ellenzéki szerepnek lehet hozadéka is. „Könnyebb lehet kívül maradni a kormányzati kompromisszumok miatt indított támadásokon, köztük a magyar nyelvű progresszív közélet egyes, olykor kirekesztő hangvételű bírálatain. Ezeknél engem különösen zavar, amikor a pluralizmus nyelvén beszélő szereplők a másként gondolkodók politikai legitimitását kérdőjelezik meg. De az ellenzéki szabadság nem pótolja a kormányzati érdekérvényesítés eszközeit” – hangsúlyozta a szakértő.

Az AUR túltaktikázta magát az elemző szerint

És vajon a mostani fejlemények növelhetik-e a szélsőségesen nacionalista AUR támogatottságát? Ezzel kapcsolatban Pászkán amondó, hogy George Simion alakulata ugyanabba a túltaktikázási csapdába” került, mint korábban a PNL és az USR. Olyan erősen építette kommunikációját az előre hozott választások elkerülhetetlenségére, hogy a kormány megalakulása után már azt is meg kell magyaráznia, miért nem következett be, amit hónapokon át biztosra vett.

Ráadásul van egy intézményi akadály, amelyről kevesebbet beszélnek. Amíg egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, az államfőnek a kormányfő kijelölésénél jelentős mozgástere marad, természetesen a parlamenti támogatottság realitásain belül. Ha viszont egy párt önállóan abszolút többséget szerez, az alkotmány a többségi párt által javasolt jelöltet helyezi előtérbe, és az elnök döntési szabadsága alapvetően beszűkül” – hívta fel a figyelmet Pászkán.

Ezért szerinte az AUR számára – amennyiben a többi párt továbbra sem akar vele kormányozni – az önálló parlamenti abszolút többség egészen más jelentőségű cél, mint pusztán a választáson megszerezni az első helyet. „Hogy 2028-ig milyen társadalmi támogatás épülhet ki mögötte, azt most nem jósolnám meg. Még a Niculescu-kormány első intézkedéseit sem láttuk; a gazdaság, az államháztartás, a háború és az uniós politika alakulása mind változtathat a helyzeten” – fejtette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt.