Elemző a Krónikának: Ciolacu nem is szeretne államfő lenni, a koalíciós konfliktus oka a PNL kudarcos politikája

Lapunk azt kérdezte a Magyar Külügyi Intézet elemzőjétől: mi állhat a PNL és a PSD közötti viszony megromlása mögött? Miért játssza a PNL a Kinn is vagyok, benn is vagyok játékot, vagyis miért nem lép ki a kormányból, ha már egyszer szakított a PSD-vel?

Pászkán rámutatott: a PNL elsősorban azért teszi ezt, mert nem nagyon tehet mást. Több okból is sokkal kényelmetlenebb helyzetben van, mint a koalíciós társa.

Erre csak rátett egy méretes lapáttal Klaus Iohannis elnök „bohóckodása” a – nagy valószínűséggel – senkivel sem egyeztetett NATO-főtitkársággal, majd kuncsorgása különféle eurokrata potyaállásokért, majd végül a szenátusi indulásával kapcsolatos cirkusz, amivel a bohózat alanya önmaga karikatúrájává vált (még a saját hajdani szervezete, a maradék német közösséget képviselő Romániai Német Demokrata Fórum is eltolta magától, „mint egy bomlásnak indult politikai hullát”).

korábban írtuk

Döntött a PNL: nem tárgyal a koalíciós partner PSD-vel, de azért továbbra is kormányon marad

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója csütörtökön jóváhagyta a Szociáldemokrata Párttal (PSD) fenntartott politikai párbeszéd megszakítását és a liberálisok kormányon maradását.

„Már az év elején látható és várható volt, hogy a PNL megpróbálja eljátszani a PSD kedvenc játékát, az ellenzéki kormányzást, annak idején a kormányfők sorrendjének megállapítása – amit akkor a PNL Iohannison keresztül még képes volt befolyásolni – ezt a lehetőséget volt hivatott fenntartani. Csakhogy ezt éppen Iohannis fentebb felvázolt szinekúravadászata és a szuper választási év sajátossága akadályozta egészen addig a pillanatig, amitől kezdve ez már elvesztené a relevanciáját.

aminek köszönhetően sikerült is elérni, hogy szinte paritásos EP-listát alakítottak ki a mostanra jóval erősebbé vált PSD-vel. Azután pedig addig nem nagyon léphetett, míg ki nem derült, hogy Iohannisnak semmilyen különösebb jelentőségű, vagy legalább a »független-objektív sajtóban« győzelemként felpumpálható potyaállást sem szán az eurokrácia, hiszen egy ilyes tisztség megszerzéséhez szüksége volt/lehetett volna a PSD nyílt támogatására, de legalábbis egy részéről megjelenő aktív akadályozás elkerülésére. És mivel az eurokrácia nem nagyon siette el a dolgokat, eljutottunk a szeptemberi Iohannis-cirkuszig, ahol szintén szükség lett volna a PSD támogatására.

Mindezek az események odavezettek, hogy a PNL vagy most hajtja végre a román politikában hagyományos »augusztus 23-át«, vagy már szinte mindegy lesz, a woke és a politikai ortodoxia között egyensúlyozó USR és csatolmányai teljesen ráégetik a »sárga pészédé« bélyeget.

hiszen Nicolae Ciucă pártelnök komornak, méltóságteljesen figyelmeztetőnek szánt bejelentését, hogy csak azért maradnak bent a kormányban, hogy a PSD ne lopjon, nagy valószínűséggel még a saját választótábora sem volt képes mosoly, ha nem éppen röhögés nélkül hallgatni” – mutatott rá az elemző.

korábban írtuk

PSD-s miniszter a viszályról: nem értjük, mi ütött a PNL-be, de a koalíció azért működik

Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint a szociáldemokraták (PSD) nem értik, „mi ütött” Nicolae Ciucă PNL-elnökbe.

Pászkán szerint sokkal valószínűbb magyarázat az, hogy

mert még ha a párt 2025-től is része lesz majd valamilyen kormánykoalíciónak, jövőre meglehetősen nehéz időszak fog következni, jóval korlátozottabb pénzügyi mozgástérrel. Így

Arra is rákérdeztünk, hogyan értékeli az alkotmánybíróság döntését, amellyel kizárta Diana Șoșoacát az elnökválasztási közdelemből.

Az elemző leszögezte: véleménye szerint

„De ugyanúgy, ahogy arra sem kaptunk a mai napig választ, hogy 2012-ben, a stratégiai partnert szolgalelkűen, sőt, büszke szolgalelkűen kiszolgáló akkori elnök, Traian Băsescu leváltására kiírt népszavazás eredményével kapcsolatos, Băsescu számára kedvezőtlen alkotmánybírósági döntést kinek az utasítására változtatták meg egy gyanús módon és az alkotmánybírók egy részének értesítése nélkül kiadott helyesbítéssel, úgy – nagy valószínűséggel – ezúttal sem fogunk bizonyítékokkal alátámasztott választ kapni arra, hogy ki és/vagy mi tudott rávenni több alkotmánybírót arra, hogy egy számos jogi szakember szerint alkotmánysértő döntést hozzanak meg” – összegezte a Șoșoacă-ügy jellemzőit.

korábban írtuk

Ciolacu: a kormánynak a választási kampány alatt is működnie kell

Marcel Ciolacu kormányfő egy csütörtöki sajtóeseményen kijelentette: tiszteletben tartja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntését a koalíciós párbeszéd megszakításáról, de a kormánynak a kampány idején is működnie kell.

Kíváncsiak voltunk arra is, szerinte melyik pártnak és melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye megnyerni a parlamenti választást, illetve az elnökválasztás második fordulójába ki juthat be, és ki lehet a végső győztes.

Pászkán Zsolt szerint ami az esélyeseket és a választás várható eredményeit illeti,

A második hely valamivel bonyolultabb, mivel bár a PNL jóval beágyazottabbnak tűnik, mint a „jobboldali” kihívói (most éppen az átfazonírozott USR, a Jobboldal Ereje, a PMP stb.), az utóbbi hetekben mutatott elég siralmas teljesítmény és bizonytalankodás a saját választóira is átragadhat.

„Arra – egyelőre – nem nagyon látok lehetőséget, hogy a parlamenti választáson a PNL megelőzze a PSD-t, de a második helyre továbbra is inkább ez a párt várható befutóként. Az elnökválasztás esetében Marcel Ciolacunak nagy esélye van megnyerni az első fordulót, de elveszíteni a másodikat. Ennek az a legfőbb oka, hogy jelenleg a PSD-nek van a legstabilabb szavazótábora, de ugyanakkor úgy tűnik, hogy a PSD-nek van a legkisebb bővülési lehetősége is. Tehát,

(hiába állítják, hogy a PSD által jelölt alkotmánybírák voltak a tettesek, plusz az RMDSZ által jelölt, akinek a szerepe csak vélelmezett és, ha igaz, akkor számomra még kevésbé érthető), hiszen Diana Şoşoacă kiesése nem használ számottevően (ez utóbbi választóinak elvárásai miatt) sem a PSD-nek, sem személyesen Ciolacunak.

Hibásnak tartom azt az érvelést is, hogy Şoşoacă kiesése George Simiont segítené be a második fordulóba és ez lenne Ciolacu egyetlen esélye arra, hogy megismétlődjön a 2000-es elnökválasztás, amikor a kommunista Ion Iliescu azért nyerte meg a versenyt, mert a társadalom döntő többsége számára teljesen vállalhatatlan Corneliu Vadim Tudor volt a második fordulós ellenfele.

Ez egyrészt azért hibás, mert Vadim Tudor a saját erejéből szerezte meg a második fordulóba bekerüléshez szükséges 3 millió szavazatot, az utána következő román jelöltek pedig mind 1,3 millió szavazat, sőt, a legtöbb 400 ezer szavazat alatt maradtak. Márpedig az AUR a választás lebonyolítási módja alapján az elnökválasztáshoz hasonló európai parlamenti választáson idén 1,3 millió szavazatot kapott (52 százalékos részvétel mellett). Ennek alapján Simion még akkor sem tudna 2 millió szavazatot összeszedni, ha az összes SOS-voksoló átszavazna (az EP-választáson 450 ezer volt), miközben nyilvánvaló, hogy a két szavazótábor nemcsak nem kompatibilis, de inkább antagonisztikus (és mint fentebb rámutattam, Şoşoacă továbbra is kampányolhat)” – hagsúlyozta az elemző.

korábban írtuk

A PNL politikai lufija

Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.

Pászkán arra is rámutatott, hogy ráadásul 2000-rel ellentétben jelen pillanatban – legalábbis elméletben – több jelölt is esélyes összeszedni a második fordulóba bejutáshoz szükséges minimum 2 millió szavazatot, a PNL-s Ciucă mellett Elena Lasconi és Mircea Geoană is (nagyjából ez tekinthető e pillanatban az esélyességi sorrendnek is).

„Ha ez utóbbiak közül kerül ki Ciolacu kihívója a második fordulóban, akkor valóságos csoda lenne a PSD-s elnök győzelme.

(ebben az esetben az esélyességi sorrend a Geoană, Ciucă, Lasconi változatra módosulna). De addig még meglehetősen sok idő van hátra és a román politika mindig tele van szappanopera-elemekkel” – hangsúlyozta a Krónikának a nagybányai születésű elemző.