Egyfordulós marad a polgármester-választás

Avram az önkormányzati választási törvény két cikkelye ellen is kifogást emelt: az egyik a jelöltséghez szükséges támogatói aláírások számát rögzíti, a másik azt, hogy egy fordulóban választják meg az elöljárókat.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a döntést követően kijelentette: a taláros testület szempontjából egy fordulóban is lebonyolítható az önkormányzati választás, és bár még 30 hasonló témájú panasz érkezett hozzájuk, „a vonatkozó gyakorlatot nem egyik napról a másikra módosítják\".

Mint kifejtette, az aláírások számára vonatkozó panaszt azért vetették el, mert a választások szabályainak kidolgozása a parlament feladata, és az Európa Tanács alkotmányjogi szaktestülete, a Velencei Bizottság is úgy nyilatkozott, hogy sem a választhatósághoz, sem a választáshoz való jogot nem csorbítja, ha a jelöltséget bizonyos számú aláírás összegyűjtéséhez kötik.

Az egyfordulós szavazást kifogásoló panasszal azért nem foglalkoztak, mivel az semmilyen kapcsolatban sem áll azzal, hogy hány aláírást kell összegyűjteniük a jelölteknek.

RMDSZ: az egyetlen jó döntés született

A Krónika megkeresésére Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alkotmánybíróság döntését úgy kommentálta: az egyetlen lehetséges jó döntést hozták meg. „Elfogadhatatlan lett volna, hogy 31 nappal a választás előtt megváltoztassák a játékszabályokat\" – szögezte le Kovács. Mint kifejtette, az RMDSZ-nek elvi kifogása volt a jelenlegi módosítás ellen, hiszen korábban a Velencei Bizottság, majd ennek nyomán az alkotmánybíróság is úgy foglalt állást, hogy a választási törvényt legkevesebb egy évvel a választások előtt lehet módosítani, ezt pedig figyelembe kell venni.

Kovács lapunk kérdésére ugyanakkor kifejtette, számításaik szerint a várható választási eredményeket alapjaiban nem rendítette volna meg a kétfordulós választás. Már korábban összevetették ugyanis a legutóbbi kétfordulós választásokat az első egyfordulóssal, az eredmény pedig plusz-mínusz tíz polgármester lett volna az RMDSZ számára.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a taláros testület döntését kommentálva kijelentette: az természetes és normális, mivel a vonatkozó törvényben semmilyen alkotmányellenes elem sincs.

Florin Iordache, a képviselőház szociáldemokrata párti (PSD) alelnöke is úgy vélekedett, hogy a döntés normális, és összhangban van az alkotmánnyal. „Nem lehet most módosítani, hiszen holnapután kezdődik a kampány\" – hangoztatta Iordache, azzal vádolva a liberálisokat, hogy a kétfordulós választások szorgalmazásával meg akarták zavarni a választásokat.

Emlékeztetett a Velencei Bizottság ajánlására, miszerint a választások előtt legkevesebb egy évvel javallott a választási törvények módosítása. Alina Gorghiu, a módosítás mellett kardoskodó PNL társelnöke viszont úgy vélekedett: ha az alkotmánybíróság helyt adott volna a beadványnak, azzal megtehette volna az első lépést a dolgok rendezése irányába.

Vitatott reprezentativitás

Az alkotmánybírák Liviu Avram, az Adevărul napilap főszerkesztő-helyettese beadványa nyomán foglalkoztak az üggyel. Avram még a döntés előtt úgy nyilatkozott: azért nyújtotta be az alkotmányossági kifogást, mert álláspontja szerint a jelenlegi, egyfordulós rendszer nem teszi lehetővé a polgárok számára, hogy reprezentatív polgármesterük legyen. Avram szerint még az sem lett volna probléma, hogy a második fordulóra külön költségvetést kellett volna előirányozni: úgy vélte, ez még mindig kisebb ár, mint hogy nem reprezentatívak a polgármesterek.

Avramnak úgy sikerült a taláros testület elé vinnie a kérdést, hogy hiányos támogatói listával függetlenként megpályázta Bukarest főpolgármesteri tisztségét, amikor pedig ezt elutasították, alkotmányossági óvást emelt. Avram ugyanis mindössze három támogatói aláírással rendelkezett. Alkotmányossági óvásában azt kifogásolta, hogy az önkormányzati választásokat szabályozó törvény 50. cikkelye értelmében a jelölteknek a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább egy százalékától kell támogatói aláírásokat szerezniük (ez Bukarest esetében 18 ezer aláírás), de községek esetében nem kevesebb mint 100, városok esetében 500, megyei jogú városok, Bukarest kerületei, illetve Bukarest esetében pedig 1000 támogatói szignót kell bemutatnia.

Avram azon az alapon támadta meg ezt a cikkelyt, hogy az új párttörvény értelmében pártalapításhoz már három támogatói aláírás is szükséges. Avram arra hivatkozott, hogy a pártbejegyzéshez korábban megkövetelt 25 ezer aláírás is alkotmányellenesnek bizonyult, és emiatt tavaly a parlament olyan párttörvényt hozott, amely alapján most már három választó is alakíthat pártot Romániában. Avram egyúttal a 101. cikkelyt is megtámadta, amely kimondja, hogy az a jelölt nyeri meg a polgármester-választást, aki a legtöbb szavazatot megszerzi, második fordulót csak szavazategyenlőség esetén írnak ki.

Mint ismeretes, a kétfordulós önkormányzati választás visszaállítását a 2012-ben bevezetett egyfordulós helyett a Nemzeti Liberális Párt szorgalmazta, azzal próbálva érvelni, hogy az egyfordulós voksolás alkotmányellenes, mivel nem reprezentatív, lévén hogy nem a többség által megszavazott jelölt nyer. Ugyanakkor igyekezete hátterében minden bizonnyal az állt, hogy attól tartott: mivel a hivatalban lévő polgármesterek általában esélyesebbek, a több elöljáróval rendelkező Szociáldemokrata Párt kerülhet ki győztesen a megmérettetésből.

Mint arról korábban beszámoltunk, Dacian Cioloş miniszterelnök is elutasította a PNL kérését, miután a parlamenti pártokkal a témában folytatott egyeztetésen kiderült: a liberálisok javaslatát nem támogatja a többség. Az önkormányzati választást június 5-én tartják, a kampány holnap kezdődik.