A miniszterelnök elnézést kért a betegektől az egészségügyi dolgozók munkabeszüntetése okozta kellemetlenségekért
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az egészségügyi rendszerben dolgozók sztrájkja a közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatos „hazugságokra és félretájékoztatásra” épült.
2026. július 28., 22:442026. július 28., 22:44
2026. július 28., 23:202026. július 28., 23:20
Az ügyvivő kormányfő a bukaresti kabinet kedd esti rendkívüli ülése után, a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján elnézést kért a betegektől a munkabeszüntetés okozta kellemetlenségekért, és tiszteletét fejezte ki az orvosok, az asszisztensek, a betegápolók és az egészségügyi ágazat valamennyi dolgozója iránt. Bolojan ugyanakkor kijelentette: a sztrájkot elsősorban azok a „valótlan állítások és félrevezető információk” váltották ki, amelyek szerint az új bértörvény elfogadása csökkentené az egészségügyi alkalmazottak jövedelmét.
A kormányfő szerint a munkaügyi minisztérium tervezete felszámolná a jelenlegi méltánytalanságokat, így a bérek jelentős hányadának emelkednie kellene. Hozzátette azonban, hogy a béremeléseket nem lehet hitelfelvételből finanszírozni, azok mértékét a román gazdaság teherbíró képességéhez kell igazítani. „Arra kell törekednünk, hogy a következő években kiszámítható és méltányos bérek legyenek a romániai köz- és magánszférában, és hogy megőrizzük az egészséges alapokon nyugvó építkezéshez elengedhetetlen költségvetési egyensúlyt” – fogalmazott.
Ilie Bolojan arra is rámutatott, hogy az egységes bértörvény alkalmazása elkerülhetetlen kihívásokkal fog járni. Mint hangsúlyozta, jelenleg a kórházak finanszírozása nem a betegeknek nyújtott egészségügyi szolgáltatásokon alapul. Kiadásaik legnagyobb részét közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi, és a bérek kétharmadát is költségvetési forrásból finanszírozzák, nem pedig az ellátott esetek után járó összegekből.
Kifejtette: a bértörvény elfogadása után növelni kellene a kórházak által ellátott esetek után járó térítési díjakat, mert ezek jelenleg nem fedezik a szolgáltatások költségeit. A cél az, hogy a kórházak működését a jövőben az általuk ténylegesen nyújtott betegellátás alapján finanszírozzák, és minden megoldott eset után olyan összeget kapjanak, amelyből a béreket és az intézmények egyéb kiadásait is fedezni lehet.
Az előzetes bejelentésnek megfelelően kedden általános sztrájkba léptek Románia több mint 400 kórházának alkalmazottai. Az eddigi mérleg szerint több százezer páciens érintett.
Az ügyvivő kormányfő szerint egyes kórházaknak át kell gondolniuk szolgáltatási kínálatukat. „Azoknak a kórházaknak, amelyek iránt van kereslet, lesznek betegeik és ellátandó eseteik, így zavartalanul működhetnek. Azoknak az intézményeknek azonban, amelyek jelenleg kizárólag a közvetlen költségvetési forrásokra támaszkodnak, át kell alakítaniuk szolgáltatási kínálatukat, az osztályaikat, az alkalmazottaik létszámát” – magyarázta Bolojan.
A miniszterelnök a palliatív ellátást említette példaként. Mint mondta, Romániában akár
Jóváhagyta a kormány kedd esti ülésén 6850 álláshely betöltését az állami egészségügyi rendszerben – közölte az egészségügyi minisztérium. A kabinet memorandumot fogadott el az egészségügyi intézmények üres álláshelyeinek betöltésére kiírandó versenyvizsgák megszervezéséről. A döntés értelmében 6452 állást az országos egészségbiztosítási alapból finanszírozott kórházakban, 398 állást pedig a megyei mentőszolgálatoknál hirdethetnek meg. A betölthető állások közül 2593 egészségügyi asszisztenseknek, 2567 a kisegítő egészségügyi személyzetnek – köztük betegápolóknak és betegszállítóknak –, 1433 orvosoknak, 257 pedig gyógyszerészeknek, biológusoknak, biokémikusoknak és fizikusoknak szól.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter közölte, a memorandum jóváhagyása fontos lépés az egészségügyi rendszer humánerőforrás-egyensúlyának helyreállítása és az egészségügyi intézmények folyamatos működésének biztosítása érdekében. Hangsúlyozta, az intézkedés szükséges, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók támogatását és az ellátórendszer hatékonyabbá tételét célzó intézkedéseket kiszámítható és következetes módon tovább kell folytatni. A döntés alapján a kórházak és a mentőszolgálatok elindíthatják a munkaerő-felvételi eljárásokat.
Az egészségügyi kisegítő személyzet, irodisták és felcserek érdekeit képviselő szakszervezet elsősorban a bérpótlékok tervezett lefaragása miatt tiltakozik, amely – az alapbérek szinten tartása vagy növekedése esetén is – egyes nettó jövedelmek csökkenését eredményezné az egészségügyben.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadhatatlannak nevezte Raed Arafat, a DSU vezetője a Kolozs megyei mentősök elleni támadást, amit egy TikTokon terjesztett, „gyerekrabló fekete mentőről” terjedő rémhír váltott ki. Radu Miruță az ál- és rémhírek korlátozását sürgette.
Egyelőre nem függeszthetik fel azoknak a járművezetőknek a jogosítványát, akik nem fizetik be a közlekedési bírságaikat.
Nyolc centiméterrel nőtt a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, ami biztosítja a létesítmény további működését – közölte vasárnap a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Péntek éjszaka, 01:00 óra körül befejeződött a második uszály elsüllyesztése a Duna vízhozama egy részének a Bala-ágba történő átirányítását célzó beavatkozás keretében – tájékoztatott szombaton az Országos Vízügyi Igazgatóság.
A pártok között elvi megállapodás született arról, hogy Románia újra konkrétan vállalja az euró bevezetésének célkitűzését – szögezte le Nicușor Dan államfő.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Megteremtette a jogalapot a román kormány arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt az országos villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Miközben az országhatáron továbbra is mélyponton van a Duna vízhozama, Ilie Bolojan miniszterelnök arról beszélt, hogy mi vezetett az energiaellátásban kialakult jelentős egyensúlytalanságokhoz.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkor támogatna egy szakértői jellegű kormányt, ha az parlamenti többséggel rendelkezne, és olyan programmal állna elő, amely továbbra is az állami kiadások ellenőrzésére és a hiányok csökkentésére irányul.
A hitelminősítő ügynökségek értékeléseiket a költségvetési adatokra, a politikai stabilitásra és a 2027–2028-as évekre vonatkozó kilátásokra alapozzák – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!