
Fotó: Agerpres
A Krónika értesülései szerint a tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalban az RMDSZ. Kovács Péter az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, hogy ezek egy része versenyvizsgával nyerte el állását, az ő munkaszerződésük meghatározatlan időre szól, tehát máról holnapra nem lehet azt felbontani. „Más kérdés, hogy előbb vagy utóbb az új kormány milyen módot talál arra, hogy ezeknek az embereknek megszűntesse a munkaviszonyát. Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy valamivel több mint húszan csomagolhatnak, és térhetnek haza, korábbi munkahelyükre” – tette hozzá Kovács Péter, aki az új kormány hivatalba lépésével maga is érintett. Az általa vezetett intézmény ugyanis beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta lapunknak Kovács Péter.
Horváth Anna a családdal szembeni adósságainak maximális törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Az elmúlt két évben a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztériumban dolgozó államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta: „A családom a legfontosabb, éppen ezért a következő napokban-hetekben korábbi ígéretemnek eleget téve síelni megyünk Ausztriába, kirándulunk, lazítunk, örvendünk egymásnak. Az elkövetkező egy hónapban bőven lesz időm végiggondolni, hogy miként tovább. Nem vagyok olyan helyzetben, hogy gyorsan kelljen döntenem”. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be a középítkezési tárcánál a tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. „A csíkszeredai ügyvédi kamaránál tettem korábban sikeres ügyvédi vizsgát, egyelőre nem döntöttem arról, hogy a két lehetőség közül melyiket választom” – magyarázta Horváth Anna.
A szállításügyi minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna viszont már tudja: közgazdászként magánvállalkozóként folytatja. „Hazamegyek a családomhoz Csíkszeredába, és saját céget alapítok a szakmámban. Eldöntöttem ugyanis, hogy nem folyamodom munkanélküli segélyért” – mondta a Krónikának Tánczos Barna.
Pásztor Gabriella leköszönő oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár korábbi munkahelyein elsősorban címzetes oktatóként a nagyváradi kilences számú, más nevén George Coşbuc általános iskolában, magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként pedig a Bihar megyei tanfelügyelőségen folytatja. „Az oktatási minisztérium államtitkáraként mindig arra törekedtem, hogy a legkisebb falusi elemi iskoláktól a legmenőbb városi gimnáziumokig a lehető legtöbb iskolába ellátogassak. Nagyon jó tapasztalat volt, amelyet tanárként és tanfelügyelőként egyaránt szeretnék kamatoztatni további munkámban” – mondta lapunknak Pásztor Gabriella.
Székely Ervin leköszönő egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás előtt a fiatalok körében igen népszerű Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. „Ez a lap sajnos azóta már megszűnt, de néhány ajánlatot kaptam sajtóberkekből. Tisztában vagyok vele, hogy a romániai magyar sajtóban nincsenek olyan bérek, mint a minisztériumban, de akkor is gondolkodom az ajánlaton” – mondta a jogász-újságíró. Érdeklődésünkre nem bocsátkozott részletekbe, hogy melyik laptól kapott ajánlatot. „2009. január 5-ig maradjon titok. Egyelőre a karácsonyi ünnepre és az óév búcsúztatására figyelünk” – mondta.
László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. „Ezeket az embereket a szövetség úgymond bedobta a mélyvízbe annak idején, természetes, hogy a kapcsolat, illetve együttműködés ezután sem szűnik meg. Már csak azért sem, mert a most hazatérők különféle kormányzati tisztségekben szerzett tapasztalataira és szaktudására a szövetségnek, értelemszerűen a közösségnek ezentúl is szüksége van” – magyarázta lapunknak a szövetség Kolozs megyei elnöke, Kolozsvár alpolgármestere.
Borbély László szerint annál is inkább kell küzdeni az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel ezek nagy többsége a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Marosvásárhelyi kollégája, Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Hasonlóan vélekedik Verestóy Attila is, aki megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében.
Hármójuk véleményétől némileg eltért az Eckstein-Kovács Péter álláspontja, aki köntörfalazás nélkül kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Kolozs megye volt szenátora nem sorolta fel, kikre gondol.
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja is egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. „Akik jól dolgoztak, azt nem kell megvédenie az RMDSZ-nek. Ha valami bántódásuk esik, én védem meg őket, s ha kell, Marosvásárhelyen még nevezek ki tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket én tartok megfelelőnek” – szögezte le Florea.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.