Csökken a rezidensképzés időtartama

A tárcavezető tájékoztatása szerint 37 szakon egyéves, további két szakon pedig kétéves csökkenésben egyeztek meg az egyetemek képviselőivel. A javaslattal az orvostanhallgatók szövetségének képviselői is egyetértenek.

„Két évvel csökken a képzés ideje a szív- és érsebészeknek, valamint a sportorvosoknak, és egy évvel csökken 37 szakon, köztük az endokrinológusoknak, gyermekgyógyászoknak, reumatológusoknak, rehabilitációs orvosoknak, kórboncnokoknak, epidemiológusoknak stb. Ugyanakkor, egyes szakok esetében megmarad az eddigivel azonos időtartam, például a belgyógyászaton, az onkológián, az általános sebészeten, az urológián, a nőgyógyászaton és a családorvosi képzésben – tájékoztatott Cseke Attila.

A tárcavezető elmondta, a minisztérium tartja magát továbbra is ahhoz a tervéhez, hogy a rezidensvizsgát 2010. november 21-én tartsák az ország 6 egyetemi központjában, valamint ahhoz is, hogy a helyek kb. egyharmadát B-típusú rezidenciátusra hirdessék meg, amelynek esetében a jelentkező eleve kiválasztja a helyet, ahol dolgozni fog a képzés elvégzése után.

Elbocsátások következnek az egészségügyi igazgatóságoknál

Cseke ugyanakkor az egészségügyi igazgatóságok munkáját is bírálta, mint mondta: hamarosan felére csökken a dekoncentrált intézményekben az aligazgatók száma és elbocsátások is szóba kerülnek.
„Nagyon elégedetlen vagyok azzal, ahogyan a felelősségvállalást értelmezik azok, akiknek felügyelniük és koordinálniuk kellene a megyékben az egészségügyi tevékenységet. Nekik kötelességük jelenteni a fontosabb történéseket, ezekről a miniszter mégis gyakran a sajtóból értesül” – magyarázta.
Szerinte a megyei egészségügyi igazgatóságok nem dolgoznak hatékonyan. Felhívta ezen intézmények igazgatóinak figyelmét, hogy túl nagy eltérések vannak a személyzet számát illetően az egyes, hasonló nagyságú megyék között.

„Túlburjánzott a személyzet és nem feltétlenül olyanokkal, akik dolgoznak is. Jelenleg, a kollektív munkaszerződésben foglaltak szerint, 24 hónapnyi fizetést kellene kiadnunk az elbocsátottaknak, de amint megoldjuk a helyzetet, komolyan elemezni fogjuk a struktúra ésszerűsítését” – fogalmazott a miniszter.

Kifejtette: a megyei egészségügyi igazgatóságok személyzetét a megye nagysága és a lakosság száma alapján kellene megszabni. Jelenleg a 4934 alkalmazott területi elosztása nagyon egyenlőtlen, sőt, olyan eset is van, amikor kisebb lélekszámú megyében több alkalmazottja van az intézménynek, mint a nagyobb lakosságú, területileg hasonló nagyságú megyének.

A miniszer ugyanakkor tájékoztatott, egy héten belül elkészülnek azok a miniszteri rendeletek, amelyek értelmében a megyei (és bukaresti) egészségügyi igazgatóságok vezetői struktúrája 3 személyesre csökken (a jelenlegi öthöz képest).