Csíkszeredában a székely főváros?

Az RMDSZ közleményben reagált az állítólagos kiszivárogtatásra, amelyben nem cáfolja, hogy a statútumáról van szó, mindössze annyiban pontosít: a tervezet általa vállalt, végleges változatát a közvita előtt saját honlapján teszi majd közzé román és magyar nyelven egy időben.

A Hotnews.ro által szemlézett szövegváltozat több ponton különbözik attól a tervezettől, amelyet lapunk szerzett meg, és elemzett májusban. A mostani változat szerint például nem Hargita, Kovászna és Maros megye társulása kapna különleges státust, hanem az ezen megyék egyes közigazgatási egységeiből álló Székelyföld autonómiáját és jogi státusát ismerné el a törvény. A portál szerint a Székelyföldet egy 77 tagból álló, közvetlenül választott regionális tanács és egy Csíkszeredában székelő végrehajtó testület vezetné. Ez utóbbi tagjait Székelyföld elnöke nevezné ki a régió hivatalos közlönyében publikált rendeletben.

A hírforrás által idézett autonómiatervezet a régiós szintre kerülő kompetenciákat, az állami közvagyon és az adóbevételek elosztását is részletezi, és kitér arra, hogy – a katonai intézmények kivételével – a Székelyföldön a magyar nyelv is hivatalos státust kapna. A régiónak és az azt alkotó megyéknek saját zászlójuk és címerük lenne, amelyeket a regionális, valamint a megyei tanácsok fogadnának el.

A régió táblabíróságainak, törvényszékeinek és bíróságainak bírái és ügyészei egyharmad arányban a román, kétharmad arányban pedig a magyar közösség tagjaiból állnának, ugyanakkor azokon a településeken, ahol a magyar lakosság kisebbségben van, a bíróságok munkatársainak legkevesebb egyharmada magyar kell legyen.

A statútumot ismertető cikkében a Hotnews úgy véli, nehezen hihető, hogy „a magyaroknak etnikai alapon kollektív jogokat biztosító\" tervezet elnyeri a román pártok támogatását a novemberi elnökválasztási kampány idején, és a portál szerint az RMDSZ aligha maradhat kormányon autonómiatervezete közzététele után. A cikkíró szerint az autonómiatervezet hisztérikus vitát vált majd ki a román politikában, és a nacionalista szavazótáborral rendelkező kormányzó szociáldemokraták (PSD) igyekeznek majd minél élesebben elhatárolódni az RMDSZ-től.

Mint arról beszámoltunk, a napokban Victor Ponta kormányfő és helyettese, Liviu Dragnea közigazgatási miniszter egyaránt leszögezte, ellenzik koalíciós partnerük területi autonómiát célzó kezdeményezését. Az MTI emlékeztet: Máté András alsóházi frakcióvezető a múlt héten úgy nyilatkozott, az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéről belső vita folyik, és csak azt követően bocsátják közvitára, majd terjesztik a parlament elé, hogy az RMDSZ valamennyi szenátora és képviselője megfogalmazza formai és érdemi módosító javaslatait.

Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. A tervezet előkészítésébe időközben a Magyar Polgári Pártot (MPP) is bevonták, az állítólag már elkészült törvénytervezet nyilvánosságra hozatalát azonban rendre elnapolták.

Izsák: nincs alkotmányos akadály 
Izsák Balázs szerint nincs alkotmányos akadálya a székelyföldi autonómiának. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szombaton Debrecenben, a III. debreceni székely napon leszögezte: Székelyföld autonómiájának megteremtése a történelmi önazonosság kifejezését szolgálja, amit a régió lakossága önkormányzati közösségben kíván megvalósítani. Izsák kitért Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ama álláspontjára, miszerint Románia jelenlegi alkotmánya mellett nem lehetséges az autonómia kivívása. Az SZNT elnöke szerint nincs alkotmányos akadálya Székelyföld autonómiájának, amelyet az egységes és oszthatatlan román államon belül képzelik el, éppen ezért az autonómia ellenzői által hozott érdeket kell lebontani. Közölte azt is, meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, s ha kell, a cél elérése érdekében további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz.