2010. december 07., 15:152010. december 07., 15:15
Az összesen 1,4 milliárd lej nagyobbik részét – egymilliárd lej – gyógyszerek ártámogatására különítik el, 400 millió lejt pedig kórházak finanszírozására fordítanak, mondta kedden az egészségügyi miniszter. Hozzátette: ennek az összegnek a felhasználásáról a 2011-es költségvetési törvény rendelkezik, amelyet a kormány kedden juttatott el a törvényhozásnak.
Cseke Attila elmondta, az intézkedés az egyik legnehezebb, amit meg kellett hoznia, de szükséges, tekintve, hogy a biztosítási rendszer 1997-es bevezetése óta a kivételezett csoportok száma 6-ról 13-ra növekedett.
A miniszter emlékeztetett: az egészségbiztosítási hozzájárulások 2008-as csökkentése után az egészségbiztosítási alap bevételei folyamatosan apadtak az utóbbi években, miközben az ország lakosságának a fele – mintegy 10,8 millió személy – úgy jogosult az egészségügyi ellátásra, hogy mentesül a hozzájárulási kötelezettség alól.
„Most nem időszerű az egyéni hozzájárulás szintjének növelése, de az sem korrekt, hogy 10,8 millió ember mentesüljön a hozzájárulás befizetése alól, miközben a törvény alapján jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. Ez az oka ennek a döntésnek, mivel az egészségbiztosítási alapnak több pénzre van szüksége” – mondta Cseke Attila. Jelenleg az ország 21,5 millió lakosából 10.732.616 kivételezett, gyakorlatilag 6.729.264 személy fizet ma egészségügyi járulékot, amiből mintegy 5.000.000 alkalmazott, tette hozzá. „A kivételezett kategóriák számának csökkentése már régen időszerű volt, hiszen az egészség és az egészségügyi rendszer fenntartása is pénzbe kerül, és ettől nem tudunk eltekinteni” – mondta Cseke.
Továbbra is járulék-befizetés nélkül biztosítottak a gyermekek, illetve a jövedelem
nélküli egyetemisták és inasiskolások 26 éves korig.
A miniszter arról is beszélt kedden, hogy nem mondott le korábbi kezdeményezéséről azzal kapcsolatban, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár kerüljön át az egészségügyi tárca alárendeltségébe. „Míg az egészségügy-politika az egészségügyi miniszter feladata, míg a társadalom a tárcavezetőt teszi felelőssé az egészségügyi rendszer működéséért, úgy gondolom: a rendszer finanszírozásának, vagyis a Pénztár felügyeletének is az egészségügyi miniszter hatáskörébe kell tartoznia” – szögezte le Cseke.
Cseke Attila hétfőn este jelentette be, hogy a kormány úgy döntött: a 740 lejnél magasabb összegű nyugdíjak, illetve a forradalmárok (a sebesültek kivételével) életjáradékainak 5,5 százalékát egészségbiztosítási járulékként be kell fizetni. A kormány 1,4 milliárd többletbevételre számít a január 1-től bevezetésre kerülő intézkedéstől. Jelenleg csak az 1000 lejnél magasabb nyugdíjak adókötelesek.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.