Ceauºescut okolja a dunai árhullámért Tãriceanu

Szakértői becslések szerint a dunai árhullám okozta károk értéke immár mintegy 150 millió euróra rúg az országban. Az árvízkárok főleg a mezőgazdaságban tetemesek – a mintegy nyolcvanezer hektárnyi elárasztott földterületből 48 ezer hektár a hatóságok által elrendelt irányított áradás miatt került víz alá –, de hasonlóképpen jelentős mértékű az infrastruktúrában és a lakóházakban keletkezett kár is. A tegnap Traian Bãsescu államelnök és Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő vezetésével összeült katasztrófavédelmi bizottság jelentéséből kiderül, hogy az otthonukat elhagyni kénytelen lakosok száma 9526-ra emelkedett, és mindez az elkerülhetetlennek tűnő gátszakadások miatt a következő napokban várhatóan emelkedni fog. A medréből kilépett Duna által a tizenkét folyam menti megyében elárasztott települések száma immár 148, a mintegy ezer elöntött lakóépület közül pedig több mint 300 összedőlt. A katasztrófa oroszlánrészét az olténiai Dolj megyének kell elviselnie: csak ennek a régiónak 15 településéről 8040 embert lakoltattak ki, ebből 3500-at tegnapra virradóra. Annak ellenére, hogy a hatóságok idejében felszólították a lakosságot: a Duna megállíthatatlan áradására tekintettel feltétlenül hagyják el otthonukat, a parancsot sok helyen megtagadták. Emiatt tegnap reggel tizenegy személyt – közöttük egy 11 éves gyermeket – helikopterrel kellett kimenteniük a belügyminisztérium alakulatainak Bechet, Calafat Cârna, Cãlãraºi és Sãpata falvakban. A Cãlãraºi megyei Spanþov faluból ugyancsak hétfő éjjel telepítettek ki 1200 embert, mivel a település közelében átszakadt a védvonal. Újabb ezer lakos evakuálását Chiselet községben tegnap délben rendelte el Jenel ªerban prefektus, miután a hatóságok úgy döntöttek: irányított áteresztéssel ráengedik a folyamot a környék szántóföldjeire. A Konstanca megyei Oltina községből 450 embert evakuáltak, a polgári engedetlenség azonban itt is megmutatkozott, mivel fontosabb értékeik kimenekítése után sokan visszatértek házaikba.
Eközben Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök a kommunizmus évtizedei során végzett árvízvédelmi munkálatokat okolta a két hete tartó dunai árhullámért. Szerinte sürgősen fel kell szabadítani azokat az árterületeket, amelyeket a Ceauºescu-diktatúra idején megművelés céljából, partosítással, kiszárítással és medermódosítással „elvontak” a Dunától. „Ha Nicolae Ceauºescu nem élt volna, akkor idén bizonyára nem szembesülünk a folyam kiöntésével” – állapította meg a kormányfő, hozzátéve: az elkövetkező időszakban az európai szabványok alapján fogják visszahelyezni a „természetes körforgásba” az ár által elöntött területeket. Tãriceanu leszögezte: mindez nem vonja maga után települések elköltöztetését. Közben tegnap Nagylaknál átlépte a magyar–román határt a Szlovénia, Svédország, Ausztria és Dánia által a hazai hatóságok rendelkezésére bocsátott, szivattyúkból, homokzsákokból, áramfejlesztőkből, gumicsónakokból álló segélyszállítmány.


Magyarországon lassan apad a Tisza
Hírösszefoglaló Magyarországon a kormány feloldotta a veszélyhelyzetet a Tisza Kisköre és Szolnok közötti szakaszán az árhullám levonulása miatt; az alsóbb szakaszokon továbbra is indokolt a veszélyhelyzet fenntartása. A legveszélyeztetettebbnek ítélt Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevényben 1019 centiméter volt a vízállás. A települést szinte valamennyi lakos elhagyta, a hátramaradtak a védvonal erősítésénél segédkeznek. Az áradás Közép-Kelet-Európa más országaiban is pusztít: Bulgáriában 2500 személy kényszerült elhagyni lakhelyét, Szerbiában 225 ezer hektár mezőgazdasági terület áll víz alatt.