
ÖSSZEFOGLALÓ – Példátlan bejelentést tett pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA): okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt bűnvádi eljárást indított Victor Ponta miniszterelnök ellen. A miniszterelnök szerint így akarják megbuktatni a kormányt, ezért Klaus Johannis államfő felszólítása ellenére sem mond le.
2015. június 05., 11:552015. június 05., 11:55
2015. június 07., 14:042015. június 07., 14:04
Bűnvádi eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök ellen: a kormányfőt pénteken idézte be a korrupcióellenes ügyészség abban az ügyben, amelyben Dan Şova szociáldemokrata szenátor, Ponta korábbi üzlettársa – ügyvédi irodáik működtek együtt – ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt zajlik eljárás.
A miniszterelnököt okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel gyanúsítják – mindezeket a DNA szerint még ügyvédként követte el. Emellett miniszterelnöki minőségében három rendbeli összeférhetetlenséggel is meggyanúsították. Ez az első alkalom, hogy hivatalban levő kormányfő ellen indul eljárás Romániában.
A volt közlekedési minisztert három rendbeli hivatali visszaélésben való bűnrészességgel és bizonyítékok megsemmisítésével gyanúsítják.
Victor Ponta kevéssel a DNA-tól való távozás után beszélgetést folytatott Klaus Johannis államfővel a Cotroceni-palotában. Az államfő Ponta lemondását kérte, mondván: lehetetlen helyzet állt elő, hiszen bűnvádi eljárás zajlik a kormányfő ellen, a legrosszabb pedig egy politikai válság lenne.
Ponta viszont a Facebookon reagálva leszögezte: nem mond le, mivel miniszterelnöki megbízatását a parlamenttől kapta, és csak a parlament válthatja le. „Nem tudom elfogadni, hogy egy DNA-ügyész az ország parlamentje, kormánya és polgárai fölött álljon! Ez diktatúrát jelentene” – írta a kormányfő.
Ugyanakkor márciusban még azt mondta: ha valamilyen ügyben bűnvádi eljárás indulna ellene, lemond.
Az államfő ugyanakkor felfüggesztheti tisztségéből Pontát, erre ugyanis lehetősége van, ha egy kormánytag ellen bűnvádi eljárás indul. Ugyanakkor ehhez előbb a képviselőháznak jóvá kell hagynia a bűnvádi eljárást.
Johannis egy, a közszolgálati csatornának adott nyilatkozatában már arról beszélt: a legjobb megoldás az lenne, ha mind Ponta, mind a kormány a lehető leghamarabb lemondana. Hozzátette: a találkozón Ponta azt mondta, gondolkodik a lemondáson, a végkifejlet pedig a napokban várható.
Az események a polgárokat is megmozgatták: Bukarestben mintegy háromszázan tüntettek a kormánypalota előtt Ponta távozását követelve.
„Forró” szerződések hőerőművekkel
Dan Şova ellen tavaly augusztusban indított bűnvádi eljárást a nyomozó hatóság, amikor az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt. A Pontával régóta szoros viszonyban álló politikust akkor hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsították meg.
A vádhatóság szerint ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i hőerőművekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.
Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben.
Șova ügyvédi irodája 2007-ben kötött szerződést a két, csődközelbe került céggel, amelynek értelmében jogtanácsosként szerződtették. A DNA szerint a volt miniszter rábeszélte a cégek vezetőit, hogy a különböző peres ügyekben – törvénytelen módon – külön szerződésekben bízzák meg ügyvédi irodáját a jogtanácsosi teendők ellátásával. Ennek nyomán Șova mintegy 800 ezer eurónyi honoráriumot, illetve sikerdíjat kapott illegálisan.
Șova egyes értesülések szerint 182 lejes órabérért dolgozott – és volt olyan munkanap, amikor 27 órányi munkát számlázott ki.
A korrupcióellenes ügyészek szerint az exminiszter tizenegy hamis, az ügyvédi irodája és a két energetikai cég közötti tárgyalások kapcsán hazugságokat tartalmazó jegyzőkönyvet mutatott be a DNA-nak saját ártatlanságát bizonyítandó, másrészt pedig utasítást adott az ügyvédi iroda számítógépei merevlemezeinek megsemmisítésére, hogy a korrupcióellenes ügyészek ne juthassanak hozzá az iroda és a két energetikai cég vezetői közötti elektronikus levelezéshez.
Șova ugyanakkor azt állítja: a cége által nyújtott szolgáltatások révén a két vállalatnak sikerült kikerülnie a nehéz helyzetből, mivel hozzájutott bizonyos kintlevőségeihez.
Victor Ponta miniszterelnök oly módon érintett, hogy ügyvédi irodája Șova ügyvédi irodájával kötött jogi tanácsadói szerződést a vizsgált időszakban. Ennek részeként először havi kettő, majd havi háromezer eurós honoráriumot kapott – a DNA szerint olyan szolgáltatásokért, amelyeket valójában el sem végzett, de kiszámlázta őket.
2011-ben, egy adóhivatali ellenőrzés nyomán a DNA szerint tizenhét olyan számlát hamisított, amelyek a 2007 és 2008-as évekre eső, összesen 16 hónapnyi együttműködés alatt jogtanácsosi szolgáltatásokat nyújtott. A tizenhét számla a DNA szóhasználata szerint „copy-paste” módszerrel másolták, mivel ugyanolyanok voltak, mint amilyeneket más, Șova irodájával együttműködő ügyvédi irodák is használtak.
A DNA szerint Ponta a pénzből egy bukaresti lakóparkban vásárolt két luxuslakást, emellett egy luxusautót lízingelt, összesen 80 ezer lej értékben. A gépkocsit Șova ügyvédi irodája fizette Ponta kérésére.
A három rendbeli összeférhetetlenség arra vonatkozik, hogy korábbi üzleti kapcsolatuk ellenére háromszor is – 2012 augusztuséban parlamenti kapcsolatokért felelős, 2012 decemberében nagyberuházásokért felelős, 2014 márciusában pedig közlekedési - miniszterré nevezte kis Șovát. Ebben az ügyben – mivel már miniszterelnökként érintett – a képviselőháznak is jóvá kell hagynia a bűnvádi eljárást, lévén hogy Ponta képviselői mandátummal is rendelkezik. A DNA ezt már pénteken kérte is.
A kormányfő politikai akciót sejtet
Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint a Ponta érintettségére vonatkozó bizonyítékokra az ügyészek a Şova ügyvédi irodájában végrehajtott házkutatás során bukkantak rá.
Ponta egyébként még a DNA-nál való jelentkezése előtt üzenetet posztolt a Facebookon. Ebben azt írta: „Nagyon jó az, hogy az ellenzék ma (pénteken) bizalmatlansági indítványt nyújt be a parlamentben. Egy európai demokratikus országban a politikai csaták a parlamentben zajlanak, nem a korrupcióellenes ügyészségen.”
Ezzel azt érzékeltette, hogy az ellene indult eljárás politikai indíttatású. Ponta vasárrnap kijelentette: ártatlannak tartja magát, de nem tekinti magát áldozatnak. Azt is közölte, megfellebbezi a DNA eljárását, mivel a bűnvádi eljárás beindításáig még egyetlen ügyész sem hallgatta ki. Szerinte az ellene indított eljárás célja a kormány megdöntése, márpedig ez szerinte csakis demokratikus és alkotmányos módszerekkel, választáson vagy a parlament döntése által lehetséges.
Ponta ugyanakkor a Facebookon olyan dokumentumokat is posztolt, amelyekben az áll, hogy ügyvédi irodája és a két hőerőmű között nem volt szerződéses viszony. Vasárnap arról beszélt: bizonyítani tudja, hogy nem hamisította a számlákat, de ha ezt tette volna, 2012-ben amúgy is elévült volna az ügy. Emellett arra hivatkozott, hogy egyetlen ellenőrzés sem talált rendellenességet. A lakásvásárlás kapcsán azt mondta: még a vizsgált ügy előtt, 2006-ban vásárolta őket.
Egyébként a bűnvádi eljárás beindításának bejelentése magyarázatot jelenthet arra, hogy Ponta a múlt héten több ízben is kemény bírálatokat fogalmazott meg az igazságszolgáltatással szemben. Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyésze ugyanakkor azt mondta, nincs semmilyen összefüggés a bizalmatlansági indítvány benyújtása és Ponta beidézésének időzítése között.
Az ügyészek Ponta után nem sokkal Şovát is beidézték, hogy tájékoztassák a Pontával kapcsolatos újabb vádakról. Şova továbbra is tagadja bűnösségét, mindemellett bírói felügyelet alá helyezték.
A legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács (CSM) jelentése szerint 2009 és 2013 között 19 különböző bűnügyi dossziéban szerepelt Ponta neve, ezek közül tizennégyet vádemelés nélkül lezártak, öt esetben pedig még folyamatban van a nyomozás.
A DNA Dan Şova letartóztatását kérte, mindezt azzal az indokolta, hogy ártatlanságát bizonyítandó hamis dokumentumokat terjesztett be a vádhatósághoz. Sőt a politikus elrendelte az ügyvédi irodája valamennyi számítógépe merevlemezének megsemmisítését is annak érdekében, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra az iroda és az energetikai központok közötti e-mail-váltások.
Kiáll a koalíció és a PSD Ponta mellett
A kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői támogatásukról biztosították Victor Pontát. A kormányfő vasárnap reggelre hívta össze a koalíciós vezetők rendkívüli ülését, amelyen azok közölték: továbbra is kiállnak mellette, és nem tartják szükségesnek a lemondását.
A Szociáldemokrata Párt szerint Victor Ponta pártelnök-kormányfőnek nem kell lemondania. Gabriela Firea, a párt szóvivője szerint gyanús, hogy épp aznap idézték be kihallgatásra a miniszterelnököt, amikor a PNL bizalmatlansági indítvány nyújtott be ellene. Firea abszurdnak nevezte a kormányfő lemondására vonatkozó követeléseket, mondván, nem a DNA kormányoz az országban. Azt állította, Ponta ügyvédként sohasem állt kapcsolatban a turceni-i és a rovinari-i hőerőművel.
Támogatásáról biztosította Pontát Daniel Constantin, a koalíciós partner Konzervatív Párt (PC) elnöke is. Kiállt a kormányfő mellett Gianni Pittella, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is, aki szerint a miniszterelnök lemondását semmi sem indokolja.
Az ellenzéki PNL alelnöke, Cătălin Predoiu ugyanakkor a kormányfő távozását követelte, mondván: hivatalban maradása rontja az ország hitelességét. Ugyanígy fogalmazott Traian Băsescu volt államfő is. A Băsescuhoz közel álló Népi Mozgalom Párt (PMP) vasárnap engedély nélküli tüntetést szervezett a kormánypalota előtt, Ponta lemondását követelve. A tüntetésen kisebb incidens is történt, mivel a tömeg megpróbálta áttörni a csendőrkordont.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!