Bűnvádi eljárás indult Ion Iliescu ellen

Iliescut és Măgureanut szerda reggelre idézték be az ügyészek, hogy tudassák velük: bűnvádi eljárást indítottak ellenük.

Iliescu ellen azért indult bűnvádi eljárás, mert a gyanú szerint erőszakot alkalmazva torolta meg a bukaresti Egyetem téren zajló tiltakozó megmozdulásokat, ennek nyomán pedig négy embert lelőttek, és hárman megsebesültek. A további két áldozat egyike szívinfarktust kapott, a másikat pedig leszúrták.

A legfőbb ügyészség rámutatott, hogy a katonai ügyészség folytatja a kivizsgálást az 1990. június 13–15. között történtek kapcsán. Október 16-án a katonai ügyészség elrendelte az ügy jogi besorolásának megváltoztatását, és a bűnvádi eljárás folytatását emberiesség elleni bűncselekmény miatt – amiről a bűntető törvénykönyv 439-es cikkelye 1. bekezdésének a, g és j pontja rendelkezik –, amiért 1990. június 13-ának reggelén erőszak alkalmazásával torolták meg a tiltakozó megmozdulást.

A megtorlás során négy embert lelőttek, további három személy lőfegyver okozta sérüléseket szenvedett, mintegy ezer személy szenvedett bántalmazás nyomán sérülést, és jogtalanul tartották fogva őket 1990. június 14-15-én, amikor rájuk támadtak az egyes ipari központokból és szánbányákból Bukarestbe vitt munkások – részletezi a legfőbb ügyészség.

Ugyanez a rendelet rendelkezik a bűnvádi eljárás kiterjesztéséről más személyekre is.
Iliescu sem az ügyészségre menet, sem jövet nem nyilatkozott a vádakról. Măgureanu azt állította, örül, hogy ismét foglalkoznak az üggyel, és közölte: a nyomozás lezárultával majd tanúvallomást tesz, megnevezve, kit milyen felelősség terhel az ügyben.

Az ügy kapcsán Teodor Mărieş, az 1989 december nevű forradalmárszervezet vezetője úgy vélekedett: nem fűz nagy reményeket a pozitív végkifejlethez, mivel ugyanazok az ügyészek foglalkoznak a dossziéval, akik 2009-ben bűncselekmény hiányában lezárták azt, de az ügyet ennek ellenére mindenképpen végig kell vinni.

Petre Roman akkori miniszterelnök – akit várhatóan szintén kihallgatnak az ügyben – Iliescuhoz hasonlóan szintán nem kívánta kommentálni a témát.

Mint arról beszámoltunk, Tiberiu Niţu legfőbb ügyész márciusi döntése értelmében a bányászjárás ügyének vádemelés nélküli lezárásáról szóló 2009-es döntéseket semmisnek nyilvánították, és ismét elkezdték a nyomozást a felelősök után.

A legfőbb ügyész döntésének előzménye az, hogy tavaly szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) arra kötelezte Romániát, hogy folytassa a nyomozást a bányászjárás ügyében. Az EJEB ítélete kimondja: Bukarest köteles igazságot szolgáltatni az emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára, függetlenül attól, mennyi idő telt el a bűncselekmények óta.
Az EJEB Nagykamarájának ítélete szerint Románia a dosszié lezárásával megsértette az európai emberi jogi egyezmény 2., 3. és 6. cikkelyét is. A panaszt két áldozat rokonai, illetve az 1989. December 21. Egyesület tették.

Ion Iliescu egykori államfőt sokan az első számú felelősnek tartják a bányászok Bukarestbe hívásáért, ám ő mindvégig tagadta felelősségét.

Bár 1990 és 1999 között több bányászjárás is volt, az 1990. június 13–15. közötti vált a legemlékezetesebbé. A Zsil-völgyi bányászok azért utaztak Bukarestbe , hogy „rendet teremtsenek\" azok között, akik a demokratikus választásokért és Ion Iliescu elnök leváltásáért tüntettek.
A bányászok sok épületet – jórészt ellenzéki pártok és sajtóorgánumok székházait – feldúltak, és összecsaptak a tüntetőkkel a bukaresti Egyetem téren, ahol hatan meghaltak és sokan megsérültek. A bányászjárás 1990. június 29-én ért véget. A bányászjárások egyik legismertebb embere Miron Cozma bányászvezér volt.

Az igazságszolgáltatásnak most egyebek közt azt kell eldöntenie, van-e olyan elévülhetetlen büntetőjogi besorolás, amelynek alapján Ion Iliescu volt államfő negyed évszázad után felelősségre vonható, amiért az ellenzéki tüntetések idején felhívást intézett a lakossághoz, hogy „védjék meg a demokratikusan megválasztott hatalmat\", és amiért a hatóságok vonatok és buszokat bocsátottak a bányászok rendelkezésére, hogy Bukarestbe utazhassanak.

Dan Voinea katonai ügyész – aki az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője volt – korábban azt mondta, 1990 júniusában Bukarestben kommunista leszámolás történt.

„Az 1990-es bányászjárás hatalmas manipuláció volt, amelyet a totalitárius és népirtó hatalom szervezett, és amelynek célja a régi értékrend visszaállítása, illetve az ezzel szembeszegülők eltiprása\" – jelentette ki.